Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 20 (165. szám) - A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény, valamint a közbeszerzéssel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ):
400 folyamatnak tekinthető, és lássuk be, hogy nem válik a magát üvegzsebűnek tituláló szocialista kormány dicsőségére. Összességében tehát, tisztelt képviselőtársaim, a közbeszerzési törvény módosítására vonatkozó kormányzati elképzeléseket a FideszMagyar Polgári Szövetség parlamenti frakciója nem támogatja. Nem támogatja, mert azok nem foglaltak áll ást a közbeszerzési eljárások tisztasága mellett, nem szolgálják a korrupció elleni hatékonyabb fellépést és a közpénzek elköltésének átláthatóbbá tételét. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelettel köszöntöm kedves képviselőtársaimat. Megadom a szót Kóródi Máriának, az SZDSZ képviselőnőjének. DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Én nem értek egyet ellenzéki képviselőtár saimnak azon felszólalásaival, miszerint amennyiben észlelünk egy törvény alkalmazása során olyan kérdéseket, amelyek javításra, módosításra szorulnak, különböző időket veszünk figyelembe, hiszen amikor ezeket a problémákat észleljük, akkor a legjobb, ha e zeknek a problémáknak az orvoslására sort kerítünk, még mielőtt további problémáink, gondjaink, bajaink lehetnek abból, hogy kellő időben nem végezzük el a módosításokat. Természetesen lehet vitatkozni azon, hogy annak idején miért nem vettük észre, és azt gondolom, itt van némi igazság, hogy néhány kérdésben alaposabban, részletesebben előkészítve kellett volna megnézni az adott területet, de amennyiben ez akkor nem történt meg, most viszont a módosításra sor kerül, azt gondolom, hogy ezzel kapcsolatosan a kifogásokat nem tudjuk pozitívan értelmezni, és ez ellenzéki képviselőtársaim számára sem igazából egy meggyőző érv. A magam felszólalásában a hulladékgazdálkodási törvénnyel kapcsolatos módosító részhez kívánnék hozzászólni, és szeretném bejelenteni, hog y ehhez a részhez a magam részéről már egy módosító javaslatot is benyújtottam annak érdekében, hogy ezen a területen a további, esetleg keletkező problémákkal most nézzünk szembe, vizsgáljuk meg, hogy valójában helyese, jóe minden tekintetben az a szabá lyozás, amit most a közbeszerzési törvény a hulladékgazdálkodás területén meg akar valósítani. Nézzük meg mindjárt onnan a dolgot, hogy gyakorlatilag mit is módosít a közbeszerzési törvény most a hulladékgazdálkodási törvényben! Módosítja azt a rendelkezés t, hogy azt a kötelező közszolgáltatást, amivel a szemetet, hulladékot begyűjtjük, ártalmatlanítjuk, eddig pályázati eljárással lehetett ezt a feladatot az önkormányzatnak kiírni és megbízni egy bizonyos szervezetet, a következő időszakban nem pályázattal, hanem közbeszerzési eljárás keretében kell ezt a feladatot megoldani. Ha csak egyszerűen így ránézünk, akkor ez tulajdonképpen még egy elfogadható megoldás is lenne, de ha megvizsgáljuk a közbeszerzés klasszikus tartalmát és ezt a típusú hulladékkezelési feladatot, akkor itt azért látunk némi különbséget. Klasszikusan ugyanis a közbeszerzés arról szól, hogy az államnak vagy a közszervnek van egy adott mennyiségű pénze, amiből valamilyen feladatot akar elláttatni vagy megvásárolni valamit, és valójában arra írja ki a közbeszerzést, és maga a kiíró fizet is. A hulladékkezelési közszolgáltatásnál, amikor a települési hulladék elszállítására közszolgáltatást szervezünk, az önkormányzat, aki ennek a feladatnak a felelőse, valójában nem maga fizeti a közpénzekből ennek a szolgáltatásnak az ellátását, hanem ő megszervezi ezt a feladatot, és mi, azok a polgárok, akiknek kötelező igénybe venni ezt a közszolgáltatást, gyakorlatilag mi vagyunk azok, akik ezt a díjat kifizetjük. A közpénz tehát a mi pénzünk, csak nem ab ban a formában jelenik meg, hogy ennek a közszolgáltatásának az elvégzésére egyben fizeti ki az önkormányzat, hanem az elvégzett feladat, a meghatározott díjak mentén a lakosság fizeti ki ezt a közszolgáltatást. A közérdekű közszolgáltatással kapcsolatosan ebben a közbeszerzési törvényjavaslatban sem, egyébként sajnos a pillanatnyi magyar jogrendben sincs egy valódi olyan törvényi szabályozás,
