Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 1 (192. szám) - A Kárpát-medence határon túli magyar régiói képviselőinek köszöntése - A határon túli magyarok nemzetpolgárságáról és a szülőföld-programcsomag létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - DR. EÖRSI MÁTYÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3970 Tisztelt Országgyűlés! Azt hallottuk Németh Zsolttól az imé nt, hogy a kormány azt hazudja, hogy 800 ezren települnek Magyarországra. Megmondom őszintén, hogy én nem tudom, hányan települnek Magyarországra. Azonban olvasom, hogy Orbán Viktor 2001. június 7én - igaz, miniszterelnökként - az amerikai kereskedelmi ka mara ebédjén mit mondott, idézem: “Ha fenn akarjuk tartani a gyors gazdasági növekedést Magyarországon, ehhez 10 millió magyar nem elég. A soron következő néhány évben be kell fogadnunk néhány millió embert - néhány millió embert! - munkaerőként a szomszéd os országokból. (Dr. Répássy Róbert: Ötven év alatt, igen!) Tehát mi nem 10, hanem 14 milliós munkaerőkapacitással rendelkezünk.” Ez mindjárt megvilágítja Duray Miklós úrnak a minap tett kijelentését, aki azt mondta, hogy aki 800 ezer áttelepülőről beszél , az vagy nem normális, vagy csak gazember. Megmondom önöknek őszintén, én nem fogalmaznék ennyire durván (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Eddig se tetted! - Derültség a Fidesz soraiban.) , bár nem akarom cáfolni Duray Miklós kijelentését, nekem jobban tetsz ik Debreczeni József megfogalmazása. Önök tudják, Debreczeni Józsefet nem lehet azzal vádolni, hogy a kormány bármelyik pártjának a szekértolója lenne (Dr. Répássy Róbert: Ááá, nem!) , ő úgy fogalmaz: “Orbán Viktort valaha államférfinek hittem, ma inkább po litikai hazárdőrnek tekintem.” - mondja Debreczeni József. (Dr. Répássy Róbert: És te mi vagy? Te meg pojáca vagy!) Tisztelt Országgyűlés! Amikor pénzről beszélünk, úgy gondolom, hogy túlzás van mind a két oldalon. A 800 milliárdot is túlzásnak tartom, azt , hogy ingyen van, azt is túlzásnak tartom. Úgy gondolom, hogy erről lehetne őszintén, világosan eszmét cserélni. (Németh Zsolt: Veled nem, Matyi!) Aztán azt mondom, hogy ne ennek alapján döntsenek az emberek, hanem kiki tudja mérlegelni, hogy neki megérie vagy nem, és remélem, hogy egy ilyen fontos kérdésben nem egyszerűen a pénz lesz a meghatározó. Nem tudom, észrevettéke, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége, még amikor a nem mellett érvel is, nem a pénz mellett érvel elsősorban. Azt kérdezi Hargitai k épviselő úr... (Németh Zsolt: A választójoggal szoktál érvelni, Mátyás!) - én Németh Zsolt képviselő úr beszédébe nem kiabáltam bele , Hargitai képviselő úr azt kérdezte, hogy vane vízió. Sőt azt állította, hogy nincs vízió. Válaszolnék neki, hogy de ige n, képviselő úr, van egy vízió, ez pedig az Európai Unió. Mert, tisztelt képviselőtársaim, ha egyetértés van abban, hogy Trianon igazi traumája abban áll, hogy magyarok és magyarok közé egy határvonalat húztak határőrökkel, vámosokkal, amin nehéz volt átme nni, akkor egy cél állhat előttünk, mégpedig az, hogy ezt a határt végre lebontsuk. Hadd mondjak önöknek egy példát. Itt van Elzász. Frunda szenátor úrral gyakran járunk ott Strasbourgban. Elzász sokáig a németeké volt, most a franciáké. De megmondom önökn ek, a kutyát nem érdekli most már, hogy a határ hol húzódik, merthogy nincsen határ, Elzászban németek, franciák együtt élnek, jóban vannak. Ha akarnak, franciául szólalnak meg, ha akarnak, németül, az angolt kevésbé javaslom, de megszűnt ez a határmizéria , ami megosztást Trianon hozott közöttünk. Tisztában vagyok azzal, hogy az Európai Unió bővítése egyelőre nem terjedhet ki Ukrajnára és Szerbiára. Tehát fokozott a felelősségünk, hogy az Európai Unió bővítése mellett hogyan gondoskodunk azokról a magyarokr ól, akik Kárpátalján és a Vajdaságban élnek. Most nem az állampolgárság erre a megoldás, megítélésünk szerint, hanem vízumrezsimek, hosszú távra szólók, ingyenesek. Ha kell, magyar kapukat még lehet nyitni a határon, hogy azok a magyarok, akik ott élnek, é s nem tagjai az Európai Uniónak, úgy tudjanak átjönni a magyar rokonaikhoz, barátaikhoz vagy dolgozni, hogy az a lehető legkönnyebb legyen számukra. Úgy gondolom, tisztelt Országgyűlés, hogy az állampolgárság alapvetően egy megosztó intézmény, különbséget tesz európai és európai polgár között. Nem véletlenül fogalmaz úgy az Európai Unió alkotmánya, hogy minden európai uniós tagállam állampolgára egyben uniós polgár is, és ezt szeretném elérni a Kárpátmedence minden magyarjának. Tisztelt Országgyűlés! Egy p ercem maradt arra, hogy magáról a javaslatról beszéljek, amely nemzetpolgárságról és Szülőföld Alapról szól. Hogy a kormány hogyan fogja megoldani ennek a
