Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 1 (192. szám) - A Kárpát-medence határon túli magyar régiói képviselőinek köszöntése - A határon túli magyarok nemzetpolgárságáról és a szülőföld-programcsomag létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. KOZMA JÓZSEF, a külügyi bizottság előadója:
3953 §a egyértelműen rögzíti azt, hogy állami pénzalapból vállalkozási tevékeny ség nem folytatható. Gyurcsány Ferenc szempontjából az ő gondolkodását persze mindig megpróbáljuk nyomon követni, az üzletember logikáját. Mivel az államháztartási törvény kategorikusan fogalmaz, ezért nem értjük azt, hogy miért nem tarthatjuk itt is magun kat. Nem lehet ebből üzleti vállalkozásokat... - mármint az alap nem folytathat üzleti vállalkozásokat, ezért azt gondolom, hogy helyes, ha az Országgyűlés megtartja magának azt a jogosultságot, hogy csak törvényben megfogalmazott célok finanszírozhatók eb ből a pénzalapból. Itt arra látunk kísérletet, hogy ezt is oldani akarják, és egy kormányrendelettel majd olyan irányba viszik az egész alap működését, ami kikerül az Országgyűlés rendelkezése alól. A legtragikusabb pedig, azt gondoljuk, a működtetés rends zere. Ha elfogadnám azt, hogy tényleg végre önöknek van a nemzetpolgárságról valami újfajta víziójuk, valami elképzelésük a nemzetről... - azt is kimondtuk költségvetési bizottsági ülésen, itt is kimondom, hogy egy olyan kormány terjesztette be ezt a javas latot, akinek se tegnap, se ma nincs víziója se nemzetről, se nemzetpolgárságról (Moraj az MSZP soraiban.) , hanem valamifajta pótcselekvés az, amit itt megtesznek. Mégis izgalmas az önök számára az egész. Akkor, amikor a státustörvényben mi egységes magyar nemzetről beszéltünk, mindent megtettek azért, hogy még ezt a fogalmat is kigyomlálják a törvényből. Ma az országgyűlési határozat preambulumában, hála istennek, helyesen visszatérnek ehhez, és azt mondják, hogy az országhatárok módosítása nélküli békés ú jraegyesítését célozza az, ami itt megtörténik. Ezt mi helyeseljük, csak még egyszer mondom, a státustörvényben önök ezt hevesen ellenezték. Mi az, ami itt a működtetés kapcsán a mi felfogásunk szerint ízléstelen? Ha itt valami nemzeti ügyről van szó, akko r hogy lehet, hogy csak a kormány lesz szereplője ennek az egésznek? Csak Gyurcsány Ferencnek van szava az egész irányításban és a Gyurcsány Ferencnek alárendelt külügyminiszternek. (16.10) Ittott egyeztetni kell a határon túli magyarokkal is. Önök azt cs inálnak, amit akarnak. Ha nemzeti ügyről van szó, hogyhogy nincs szerepe az egészben, mondjuk, a köztársasági elnöknek, a Tudományos Akadémiának, ne adj' isten az Országgyűlésnek? Az Országgyűlés az egészben csak egy költségvetési tételt lát, mindig a költ ségvetési vitában fog ez a kérdés előkerülni. Hogy egy példát mondjak: addig, ameddig a határon belül élő kisebbségek esetében az Országgyűlés évente tárgyalja - ha másként nem, a kisebbségi ombudsman előterjesztésében - ezeket az ügyeket, vagy kétszer a k ormány beszámol az Országgyűlésnek, itt ennek nyoma sincs. A külügyminiszter évente egyszer beszámol az egész kérdéskörről a kormány előtt, és az Országgyűlés elé nem kerül a dolog. Nincs nemzeti ügyről szó, egy pótcselekvésről van szó, ezért a beterjeszte tteket ebben a formájában nem támogatjuk. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Megadom a szót Kozma Józsefnek, a külügyi bizottság előadójának. DR. KOZMA JÓZSEF , a külügyi bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én a H/12727eshez kívánok most hozzászólni. A külügyi bizottság többségi álláspontjaként - amely e pontban egyébként kisebbségi eltérő állásponttal külön nem találkozott szembe - a következőket kívánom elmondani. Felvetettük, hogy nem jó, ha új javaslatokra ré gi elutasító reflexekből történik hivatkozás, mert hiszen a Magyar Állandó Értekezleten a Szocialista Párt elnöke javaslatot tett, felkérte a kormányt, hogy nyújtsa be az elképzeléseit, ez megtörtént. Felkérte a Ház elnökét, hogy hívja meg és biztosítson é rdemi részvételt, hozzászólási lehetőséget a Kárpátmedencei szervezetek számára. Megtörtént. Azt gondolom, hogy az a hozzáállás és az a felelősségteljes együttműködést kilátásba