Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 1 (192. szám) - „Az egészség nem üzlet!” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz):
3936 Tisztelt Képviselőtársaim! Hogy megvilágosítsuk ezt a kérdést, engedjenek meg egy rövid áttekintést. Nem lesz teljes, ezért kérem, hogy akik nagyon érten ek hozzá, és vájt fülűek, azok ne kössenek bele ebbe az apró részletkérdésbe. Ha nagyon fel akarjuk osztani a magyar egészségügyet, akkor feloszthatjuk alapellátásra, járóbetegszakellátásra, fekvőbetegellátásra. Más felosztás szerint, a működés szerint i s csoportosíthatjuk: mentés és sürgősségi betegellátás, a gyógyszerellátást is ide vehetjük, illetve külön kiemelhetjük a diagnosztikát, mivel az a jelenlegi kérdésünk szempontjából egy nagyon fontos kérdés. Csoportosíthatunk másképp is, ugyanis ez két kül ön dolog, hogy ki az ellátás nyújtására kötelezett. Ezt az alkotmány és a törvények világosan szabályozzák. Ennek nincs összefüggése azzal, hogy ki az ellátást nyújtó intézmény, épület, gép, műszerpark tulajdonosa. Az ellátás kötelezettje az állam vagy az önkormányzatok, megbízhat feladatátvállalási szerződéssel másokat, akik ezt a feladatot helyette ellátják. Ezen alapul a teljes háziorvosi praxisprivatizáció, amelyet még az Antallkormány idején hoztunk létre. Ebben helye van egyébként annak, hogy a házi orvos maga biztosítja a rendelőt, és helye van annak is, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő rendelőben végzi azt a szolgáltatást, amelynek a kötelezettje az önkormányzat. Ezen nem változtat ez a népszavazási kezdeményezés, uraim, semmit nem változtat r ajta. (Gőgös Zoltán: Ebben nem értünk egyet!) Nem változtat azon sem, hogy ha egy magántulajdonban lévő háziorvosi praxis a praxistörvény értelmében... - egyébként a praxistörvényt az Alkotmánybíróság tételesen megnevezi, hogy a praxistörvényre nem vonatko zik a népszavazási kérdés. Ott van, le van írva, tessenek elolvasni! Ha ma nem hallottam legalább négyszer önöktől, hogy ezek után egy háziorvos nem adhatja el a praxisát, akkor egyszer sem mondták. Márpedig ez nem így van, nyugodtan eladhatják. És ez vona tkozik a patikákra is, képviselő urak. És ha bent lenne, a képviselő asszonyt is megnyugtatnám, nyugodtan tudja abban a patikában tovább folytatni a tevékenységét akár a fia, akár a lánya, akár más, akinek eladja a gyógyszerész. Erre lehetősége volt és leh etősége is lesz. Nem erről szól a kérdés. Az egészségügyből az elmúlt években 1500 milliárd forintot sikerült kivonnia - az elmúlt kéthárom évtizedben, mondjuk így, jó? - a mindenkori magyar államnak. Ez a pénz hiányzik belőle. A kérdés az, hogy ez a pénz hogy kerül vissza, illetve visszakerüle. Többféle elvi lehetőség van. Visszateheti a költségvetés a magyar emberek adójából. Tehát 1500 milliárd forintot visszatehet a magyar költségvetés a magyar emberek adójából. Ez irdatlan nagy pénz, de azért egy dol got tegyünk hozzá. Az elmúlt két év alatt 3500 milliárd forinttal emelkedett a magyar adósság az önök működése alatt. Lett volna pénz, ha oda akarták volna tenni. Hova tették azt a 3500 milliárdot? Hol van? (Gőgös Zoltán: Kifizettük, amit hátrahagytatok!) A másik kérdés: ha a költségvetés teszi be, ebben az esetben nem kell visszafizetni a tőkét, ebben az esetben nincsen kamata. Az történik, hogy a magyar emberek befizetett adóforintjaiból helyrehozzuk az egészségügyet. Tehetjük azt is, ha ezt nem bírja el a költségvetés, hogy veszünk föl rá hitelt. Ha a magyar állam fölveszi a hitelt, akkor a mi döntésünkön múlik, hogy a költségvetéssel és az adófizetőkkel ezen az oldalon fizettetjük vissza a hitelt és a kamatát, akkor az egészségügyi rendszert nem érinti, akkor ő megint úgymond feltőkésítésre kerül. De lehet úgy is dönteni, hogy az egészségügy a működési költségein keresztül fizeti vissza a hitelt a kamatával együtt. A harmadik lehetőség, hogy magántőkét hozunk be. Ha a magántőke hozza be ezt az 1500 milliá rd forintot, ebben az esetben ugyanúgy vissza kell fizetni a tőkét, a kamatot, plusz azt a hasznot, amiért a magántőke idehozza az ő befektetését. Én még olyan tőkést nem láttam, aki azért visz valahova pénzt, hogy ne vigyen el belőle hasznot; az vagy nem tőkés, vagy nem teljesen normális. Ez is egy nagyon világos és egyszerű dolog, és ha ehhez hozzátesszük azt, amit Kuncze Gábor mondott, hogy a magyar egészségügyet három dologból finanszírozzuk, járulékból, adóból, illetve a saját befizetéseinkkel, aminek van egy legális része, például a fogászatban a kiegészítő díjak, és van egy nem legális része, a hálapénz; Kuncze Gábor azt mondta, járulékot tovább emelni nem lehet, az
