Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 1 (192. szám) - „Az egészség nem üzlet!” címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - DR. GÓGL ÁRPÁD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3890 Ez az, ami súlyos felelősséget ró ránk. A felelős döntés - elkerülendő minden későbbi jogbizonytalanságot és problémát : csak a nem válasz lehetséges. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Csak az igen!) Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormány zó pártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Gógl Árpádnak, a Fideszképviselőcsoport nevében felszólalni kívánó képviselő úrnak. Parancsoljon! Fáradjon ki, képviselő úr, a vezérsz ónoki pulpitushoz! (Megtörténik. - Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Csak keményen!) Öné a szó, képviselő úr. DR. GÓGL ÁRPÁD , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: (Folyamatos zaj, közbeszólások a Fidesz és az MSZP képviselői között. - Az elnök megkocogtat ja a csengőt.) Köszönöm szépen. Elnök Úr! Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy egy olyan kérdésről van szó, a betegségről, amihez, Deák Ferenc óta tudjuk, a legtöbben értenek az országban - akkor még a futball nem volt kérdés. Ma a kormány nevében két hozzás zólást hallottunk, és a legnagyobb kormányzó párt részéről hallottunk egy hozzászólást. Szeretnék egy picit reagálni rá, mert a miniszterelnök úr azt említette, hogy sokat fizetünk az egészségügyre. Szeretném elmondani, hogy egyre kevesebbet, mert ezelőtt három éve még a GDP 5,1 százalékát, ma pedig 0,6 tizeddel kevesebbet, csak 4,5et, a közpénzekből. Azt is említette a miniszterelnök úr, hogy a kérdés, és ő végig erre válaszolt, a szolgáltatás privatizációja - kérem, a népszavazás kérdése nem a szolgáltat ásokról szól, hanem a szolgáltatást lehetővé tevő infrastruktúráról. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Erről egy szó nincs benne!) Azt is említette, hogy nem privatizációellenes az MSZP. A praxistörvényt két párt nem szavazta meg, ami most egyébként mint s ikertörténet fut a retorikában. (Kuncze Gábor: Ezt még senki nem mondta rá! - Göndör István: Még messze van a sikertörténettől! - Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Ezt a praxistörvényt az MSZP és az SZDSZ nem szavazta meg. A tőkebevonásnak nem ellenfele a Fidesz Polgári Szövetség, hiszen közhasznú társaságként és közalapítványként el tudta ezt képzelni. Van strukturális hiba - teljesen egyetértek a miniszterelnök úrral, mert a magyar egészségügyben van strukturális hiba. (11.00) Azt hiszem, kétségtelen: ma Magyarországon a közszolgáltatások igénybevételénél minden 100 forintból 25öt a lakosságnak kell fizetnie. Erről szól, amit elmondott a miniszterelnök úr. Miniszter úr említette a 10:4es és a 10:3as arányt egy döntésnél. Én szeretném elmondani, hogy a népszavazást kezdeményező, ma Magyarországon részvételi demokráciaként működő rendszerben 10 állampolgárból közel 5 nem ezt a kormányt akarta. Tehát megfontolandó, ha 10:4 és 10:3 ilyen jogosítványokat és kérdőjeleket ad (Kuncze Gábor és dr. Vojnik Mária: Összesen van 10!) , akkor mit ad 10ből 5 szavazat. Én azt hiszem, akkor közelítjük meg jól ezt a kérdést, ha az egészségügyi szolgálatot közérdeknek tekintjük, és így közmegegyezésre törekszünk. Arról szól a kérdés, hogy üzleti típusú egészségügyet vagy sz olidaritáselvű egészségügyet akarunk. (Dr. Vojnik Mária: Nem erről szól a kérdés, az a baj! - Kuncze Gábor: Erről nem szól!) A magunk részéről azt gondoljuk, hogy a szolidaritáselvű rendszer az, ami mellett a szövetségünk kiáll. Maga a kérdés és a kérdésfe ltevés, annak a talpon maradása - most azt kell mondjam, hogy idézni fogom az Alkotmánybíróságot , ami itt folyt, azzal a döntéssel és indoklással, az a jogállamiság megcsúfolása. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Így van! - Taps az ellenzéki oldalon.) Mi t ír az Alkotmánybíróság döntése? Miért kell fenntartani a kérdést? Most szó szerint idézem: “Mivel nincs akadálya annak, hogy az Országgyűlés a rendelkezésével azonos tartalmú olyan új törvényt fogadjon el, amelyet a népszavazás kezdeményezői el akarnak k erülni, ilyen körülmények között változatlanul jelentősége van annak, hogy egy olyan népszavazás lebonyolításra kerüljön, amelynek sikeressége esetén a népszuverenitás közvetlen gyakorlása szabja meg az adott kérdésben a
