Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 1 (192. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. TABAJDI CSABA (Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja):
3877 keresztény gyökereket miért hagyjuk ki ebből? Kérem az Országgyűlést, hogy amennyire lehet, korrigálja ezt a helyzetet. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Egy mondatot engedjen meg, hiszen azzal kezdte felszólalását, hogy nem ez volt a felszólalások sorrendje, nem ön következett volna. Valóban én döntöttem úgy, hogy a sorrend megváltozzék, mivel úgy látszik, elkerülte a forgatókönyvírók figyelmét, hogy az Európai Parlame ntben az önök frakciója a legnagyobb, tehát önöket illeti először a szó. Ennek megfelelően következik most Tabajdi Csabának, az Európai Parlament szocialista képviselőcsoportja magyarországi képviselőjének a felszólalása tízperces időkeretben. Parancsoljon , öné a szó, képviselő úr. DR. TABAJDI CSABA (Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja) : Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt volt Képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Párt európai parlamenti delegációjának vezetőjeként örülök a lehetőségnek, hogy ré szt vehetek egy olyan vitában, amely kimondja a végső szót, hogy mi a magyar legfőbb törvényhozó szerv, a Magyar Országgyűlés véleménye az alkotmányos szerződésről. Ez így van rendjén, hogy a tagállamok parlamentjei és népszavazásai mondják ki a végső szót , hiszen ez az alkotmányos szerződés, ez az alkotmány nem egy állam, nem egy szövetségi állam, nem az európai egyesült államok, nem egy föderáció, hanem huszonöt európai állam uniójának az alkotmánya, azt is mondhatnánk, hogy az Euro 25 állam népeinek az a lkotmánya. Tisztelt Ház! A mérlegelésünk kettős és kettősnek kell lennie. Egyrészt arra irányul, hogy megfelele az alkotmányos szerződés az Unió érdekeinek, másrészt hogy megfelele Magyarország érdekeinek. Azt, hogy megfelele az Unió érdekeinek, rajtunk kívül még huszonnégy tagállam fogja mérlegelni, de hogy megfelele a Magyar Köztársaság és a magyar nemzet érdekeinek, az kizárólag a tisztelt Ház, a Magyar Országgyűlés illetékessége, ezt rajtunk kívül senki nem fogja mérlegelni. Nemzeti szempontból európai parlamenti képviselőként is úgy látom, hogy négy döntő szempontot kell mérlegelnünk. Első szempont: hatékonyabb, működőképesebb, versenyképesebb lesze az Európai Unió az alkotmányt követően? Igen, hatékonyabb lesz az Európai Un ió. A második szempont: biztosítjae a nagy, a középméretű - mint Magyarország - és a kis tagállamok egyenlő bánásmódját? Azt kell válaszolnunk, hogy igen, elvileg biztosítja a tagállamok egyenrangúságát, de később majd szeretnék kitérni arra, hogy a valós ág ennél összetettebb. A harmadik elem, amiről ma már sok szó esett, hogy az Unió történetében először az acquis communautaire a közösségi joganyag része lesz, a kisebbségek jogainak a szavatolása. Ez magyar nemzeti szempontból rendkívül fontos erénye enne k az alkotmányos szerződésnek. A negyedik szempont, amit európai és magyar szocialistaként nagyon fontosnak tartok, hogy az alkotmány megerősíti a szociális Európa gondolatát, pontosítja a szociális jogokat, a szociális piacgazdaság gondolatát. Megjegyzem, nagyon sajátos, hogy Magyarországon, hála istennek, e tekintetben nem alakult ki nagy vita az alkotmány körül. Tegnap éjjel Brüsszelből jőve a repülőn elolvastam a Le Mondeban két cikket, Fabius volt miniszterelnöknek, a szocialista párt második számú sz emélyének nagy interjúját és Alain Madelinnek, a francia jobboldal, az UNP egyik vezető személyiségének a válaszát. Fabius és az európai kommunisták egy része kevesli, és azt mondja, hogy túl liberális ez az alkotmány. Alain Madelin pedig azt mondja, ő min t liberális jobboldali úgy ítéli meg, hogy túl szocialista, mert túl sok szociális jogot tartalmaz. Tulajdonképpen azt lehet mondani, mivel a Konventben a legkülönbözőbb politikai csoportok és nézetrendszerek, kormányok, országgyűlési képviselők, nemzeti p arlamentek képviselői munkájának közös eredményeként jött létre a kormányközi konferencia nyomán, hogy ez ma tükrözi az európai közös gondolkodást, tükrözi ezeket az értékeket.
