Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 1 (192. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - ÉKES JÓZSEF (független):
3873 Itt talán az ember nyugodtan kifejezhetné azt is, hogy mit építünk egyáltalán. Egy érzék és érték nélküli világot próbálunk megvalósítani? Hiszen ma a globalizáció keretein belül nem mindegy Magyaror szág számára sem, hogy a versenyben versenytársak leszünke, vagy pedig alárendelt szerepet fogunk betölteni. Ez egy óriási nagy kérdés. Itt vezetném vissza Eörsi Mátyásnak azt a mondását is, hogy szomorú az, hogy az ellenzék részéről állandó jelleggel az hangzik el, főleg az európai parlamenti képviselők részéről, hogy miért nem sikerült a kormánynak több pénzt hoznia. Én ezt megfordítanám úgy, hogy jelenleg a magyar parlamentben a költségvetés tárgyalásánál, sőt mi több, a különböző ideológiák gyártásánál is nagyon sokszor elhangzik a kormányzat részéről, hogy mennyi pénzt fogunk kapni 2006ig. Sőt mi több, ma már ott tartunk: hány ezer milliárd eurót fogunk kapni 20072013 között. Talán pontosan az európai uniós csatlakozásunk és maga az alkotmány kérdése is elsősorban nem erről szól, hanem valóban arról szól, hogy az Európai Unió tagországai olyan gazdasági, biztonsági, szociális, együttműködési keretek között próbálják megvalósítani a versenyképesség növelésével, az állampolgárok biztonságának a szolgált atásával, az egészséges életmód, szociális biztonság kérdéseivel, a munkaerő szabad áramlásának a kérdésével kapcsolatos alapfogalmakat, amely mind az 560 millió állampolgár számára egyfajta hatékonyabb, erőteljesebb és sokkal jobban biztosított közérzeti lehetőséggel párosuló uniós megfogalmazásokat biztosít. Szomorú számomra azért is, hisz 2004. május 5én az Európai Parlament strasbourgi ünnepi közgyűlésén, hiszen május 1jén lett a tíz tagország felvéve az Európai Parlamentbe, annak záró ülése egyikén, ha visszaemlékeznek képviselőtársaim - Vastagh Pál is, Tabajdi Csaba is, Szájer József is , tíz kis zászló emelkedett fel az ülésteremben. Mit jelentett az a tíz kis zászló? Az a tíz kis zászló tulajdonképpen az Európai Unió tagországain belül lévő nemzet i kisebbségeknek a zászlói voltak. Már ott megfogalmazták és követelték, hogy az Európai Parlamenten belül az ő nyelvi nemzeti kisebbségi jogaik is tudjanak érvényesülni. Ezt maga az Európai Parlament alkotmánya is tartalmazza, és itt köszönet Ebner úrnak, a déltiroli képviselőnek, aki az Európai Néppárton belül javasolta, hogy a kulturális sokszínűség mellé kerüljön be a nyelvi sokszínűség. Efölött tavaly szeptember 24én az Európai Parlament egységesen szavazott, és nagy többséggel el is fogadta. Nemcsak úgy fogadta el, hogy kulturális és nyelvi sokszínűség, hanem emellé beemelte a kisebbségi jogok kérdését és védelmét is. Ennek hatására és ebből kiindulva valóban a magyar kormány is, a miniszterelnökök tanácsa ülésén megtett mindent annak érdekében, hogy a kisebbségi jogok védelme bekerüljön az európai alkotmányba. Ennek hatására - talán Szájer József hatékony közreműködésére - ma már három bizottság is tárgyalja az Európai Parlamenten belül a kisebbségi jogok kérdését, hiszen a tíz csatlakozó tagország ö nmagában egy hihetetlen nagy nemzetiségi kérdést visz magával az Európai Parlament napi tevékenységébe. Ami számomra nagyon furcsa és talán a hazai politizálás egyik hihetetlen negatív szokása, hogy ha valakinek az Európai Parlamenten belül más véleménye a lakul ki, akkor azt meg kívánják bélyegezni. Ez egy teljesen helytelen lépés, hiszen az Európai Parlamenten belül is frakciók működnek, és ezen frakcióknak - teljesen logikus - a frakciók alapértékeiből kiindulva bizonyos kérdésekben lehet más véleménye. L ehet más véleménye a határon túli magyarok kérdésének a rendezésében, lehet más véleménye a kettős állampolgárság kérdésében, hiszen az Európai Unióban nincs tiltva, sőt mi több, számos ország, sőt azt lehet mondani, minden tagország, a 15ök esetében is, minden tagország esetében érvényre juttatják a kettős állampolgárság kérdését. Miért okoz ez jelen pillanatban Magyarországon olyan óriási feszültséget? Ebből kiindulva talán nekünk is a déltiroli esetet kellene valamilyen útonmódon követni. Furcsa számo mra az is, hogy most, jelen pillanatban az Európai Parlamenten belül az alkotmányjogból, nemzeti kisebbségi kérdésekből kiindulva például egy déltiroli képviselő képviseli a határon túli magyarok esetében a székelyföldi autonómia felvetését. Holott ebben valóban a magyar kormánynak, a magyar képviselőknek, mind a 24 magyar képviselőnek egységesnek kellene lennie, hiszen a szülőföldön való maradás egyik feltétele, hogy valóban, ott, ahol többségben van a nemzeti
