Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 1 (192. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3865 Tisztelt Ház! Fontosnak tartjuk, sőt a határon túli magyarokkal kapcsolatban fönnálló tö rténelmi kötelezettségünknek tekintjük, hogy az EU alkotmányát ratifikáló országgyűlési határozatban a saját magunk részére említést tegyünk a nemzeti és etnikai kisebbségek alapvető jogairól is. A Fidesznek meggyőződése ugyanis, hogy a magyar alkotmányból fakadó kötelességünk a határon túli magyarok érdekeinek a képviselete, ezért amennyiben ha nem élünk ezzel a lehetőséggel most, akkor talán alkotmányos kötelezettségünknek nem teszünk eleget. 2003 októberében volt egy négypárti egyeztetés arról, hogy mi l egyen a minimum az alkotmány szövegében a kisebbségekről. A kormány akkor azzal érvelt, hogy erőinket egyetlen cél elérése érdekében kell koncentrálni, tehát mást nem támogat, például a keresztyénséggel kapcsolatosan, csak ezt kell hangsúlyozni. Tisztelt H áz! Azt hiszem, abban mindenki egyetért, hogy a mindenkori magyar kormányra bizony még nagyonnagyon sok feladat vár a kisebbségi jogok uniós elfogadtatása vagy értelmezése terén. Aki csak egy kicsit is ismeri az Európai Uniót, és járt az Európai Parlament ben vagy a Bizottságban, az tudhatja azt, hogy ne legyenek illúzióink azzal kapcsolatban, mennyi időnek kell eltelnie, hogy eredményt érhessünk el. Képviselőink az Európai Parlamentben pártállástól függetlenül vállalják a hosszú és fáradságos munkát, amely bizony az ismeretek terjesztésével kezdődik, és reménységem szerint azzal végződik majd, hogy az Unió joganyagában egyértelműen megjelenik a nemzeti és etnikai kisebbségek kollektív jogainak a védelme. A kormány az első, valóban döntő jelentőségű lépést m egtette, ezt el kell ismerni, azzal, hogy a Konventen az I/2. cikkbe, az alkotmány preambulumába belekerült ez a témakör. Ez mindenféleképpen egy pozitív eredmény. Ha azonban az Országgyűlés most nem erősíti meg ezt a lépést a kisebbségek jogaira való utal ással, akkor talán elvéti a második lépést. És kérdezem: meg lehete majd tenni a harmadik lépést a második kihagyásával? Úgy vélem, hogy különös jelentősége van a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló módosító javaslatnak a vasárnapi kettős államp olgárságról szóló népszavazás fényében. A népszavazás előtt most mi, országgyűlési képviselők lehetőséget kapunk arra, hogy letegyük a voksunkat a magyar nemzet összetartozása és nemzetünk közös értékei mellett. Végül engedjenek meg egy másik megjegyzést, tudniillik azt, ami az alkotmányos szerződés hiányossága, hogy ebből a szövegből kimaradt a keresztyénségre történő utalás. Mint tudjuk, ezt a kérdést az Európai Konvent működése során, majd azt követően igen heves viták övezték. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném, ha mindannyian látnánk, hogy itt nem hit vagy felekezeti hovatartozás, megosztás kérdéséről van szó, hanem egy olyan tagadhatatlan történelmi tényről, amely Európa arculatának kialakulásában döntő szerepet játszott, és ebbe természetesen beleér tendő a római örökség, a görög örökség, de egyértelműen formálta egységgé a keresztyénség. Meggyőződésem, hogy az Európai Unió nem jött volna létre a keresztyénség eszméje nélkül, s mi, magyarok másmilyenek lennénk - ha lennénk egyáltalán - a keresztyénség nélkül. Szomorú, hogy az Európai Unió nem gondolkodik egységesen a gyökerekről, s a kérdést aktuálpolitikai megfontolások tárgyává teszi. Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásom elején említettem Realle professzort és Platónt. Ezzel kapcsolatban felmerül tehát a kérdés, hogy mely értékek azok, amelyeket az uniós polgárok magukénak éreznek. Közismert, hogy az Európai Unió lakosainak 81 százaléka keresztyénnek vallja magát, érthető tehát Angelo Sodano bíboros megjegyzése, amely szerint a keresztyén örökség kihagyása Európa alkotmányos szövegéből olyan - idézem - „mint ha Európát az európaiak figyelembevétele nélkül építenénk”. 2004 júniusában hét állam kormányfője fordult a kormányközi konferenciához annak érdekében, hogy a preambulumba belekerüljön a keresz tyénségre való utalás. Akkor ezt nagyon sok tagállam elvetette, nem értett egyet ezzel, de most ezt az indítványt karolták föl az európai parlamenti képviselők, és remélem, hogy Szájer és Tabajdi képviselők majd ezt megerősítik, miszerint kezdeményezte az Európai Parlament, hogy történjen utalás a keresztyénségre az alkotmányos szerződést ratifikáló nemzeti jogszabályokban. Tehát ismétlem, nem az alkotmány
