Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 1 (192. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - DR. SOMOGYI FERENC külügyminiszter, a napirendi pont előadója:
3857 rendelkezések pedig egyértelműen rögzítik a közösség alapvető értékeit, elveit és céljait. Az alkotmányszerződés egységesíti a szerződéseket az Euratom kivételével, megteremti az EU jogi személyiségét, és a 2000 decemberében elfogadott Alapvető Jogok Chart áját az elsődleges joganyag szerves részévé emeli. Meghatározó vívmánya az EU és a tagállamok közötti hatáskörök pontosabb elhatárolása, a szerződések egyszerűsítése, a nemzeti parlamentek integrációs szerepvállalása. Az alkotmányszerződés rendelkezései ös szhangban vannak az Unió fejlődésének jelenlegi szakaszával. Az Unió tehát továbbra sem szuverén hatalom. Ilyen értelemben a most ratifikációra bocsátott dokumentum nem jelent radikális előrelépést az integráció jellegében és az integráltság fokában. Tarta lmazza ugyanakkor annak lehetőségét, hogy a különböző politikák és tevékenységek során a kizárólagos uniós hatáskörű területek kivételével az arra vállalkozó tagállamok gyorsabban haladhassanak. Ennek általános formája a megerősített együttműködés, a közös biztonság- és védelempolitikai területeken pedig a strukturált együttműködés. (8.10) Elmondható tehát, hogy az alapszerződés megerősíti a polgárok jogait az Unió alapjogi chartájának szerződésbe foglalásával, az Uniót jobban polgárai felé fordítja, új rés zvételi lehetőségeket kínálva nekik az Unió sorsának irányításában, például az Európai Parlament megerősödése a közös döntéshozatal fő szabállyá emelésével, uniós népszavazás kezdeményezésének lehetőségével. Világos továbbá, hogy átlátható megosztást bizto sít az Unió és a tagállamok hatásköreiben, hatékonyabb ellenőrzési jogot nyújtva a nemzeti parlamenteknek is. Az Unió hatásköreit ott bővíti, ahol az a polgárok érdekeit szolgálja. A szabadság, biztonság és a jog érvényesülése térségének megvalósításával h atékonyabbá válik a súlyos bűncselekmények elleni küzdelem és a polgári jogi ügyek és döntések tagállamok közötti kölcsönös elismerése. A közös kül- és biztonságpolitika, az európai biztonság- és védelempolitika szabályrendszere a külkapcsolatok egészével összehangoltabbá válik. Ezzel növekszik az Unió külpolitikai szerepe, érdekérvényesítő képessége, s ennek nyomán erősödik biztonsága, nemzetközi tekintélye. Az Unió tagállamai közötti gazdasági koordináció javításával erősödik a közös pénz, az euró stabili tása, kedvezőbb feltételek jönnek létre a gazdasági fejlődés, az Unió sorsát biztosító prosperitás tekintetében. A szerződés gondoskodik az Unió eredményes működéséhez szükséges intézményekről és azok demokratikus alapon való hatékony működésének feltétele iről. Az Európai Parlament, a Tanács mellé felzárkózva, az Unió korábbinál nagyobb jogosítványokkal felruházott törvényalkotó szervévé válik. A törvényalkotás így a tagállamok polgárainak közvetlenül delegált képviselői és a tagállamok végrehajtó hatalmi k épviselői közötti egyetértésnek lesz a jövőben az eredménye. A Tanács elnöklési rendje szintén átalakul az egyenjogúságon alapuló rotációs rend szerint, amelyben három tagállam 18 hónapon keresztül közösen látja el az elnökséget. Az általános és külkapcsol ati ügyek tanácsa kettéválik. A Tanács döntéseit általánosan minősített többséggel hozza, amelynek új szabályait az alkotmányszerződés határozza meg. A Bizottság szervezete biztosítja, hogy ez az intézmény továbbra is az európai építkezés motorja és fő vég rehajtója legyen, megjelenítse az európai érdekeket. Az alkotmányszerződés közös európai siker tehát, mivel létével bizonyítja, hogy az EU a 25 tagállam közös akarata és szellemi erőfeszítése révén jogilag is kész és képes a kibővült tagságból fakadó követ elményeknek megfelelni. Az alkotmányszerződés kidolgozásában régi és új, kicsi és nagy tagállamok egyaránt részt vettek, és kiegyensúlyozottnak, kölcsönösen elfogadhatónak ítélték meg a született dokumentumot. Magyar részről mindvégig aktívan, és a végső d okumentum ismeretében elmondható, hogy eredményesen vettünk részt a kibővített EU jövőjét megalapozni hivatott alkotmányszerződés kidolgozásában. Magyarország nemcsak arról dönthetett, hogy elfogadjae vagy sem e dokumentumot, hanem alkotó módon, egyenrang ú félként, nemzeti érdekeinket következetesen
