Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 30 (191. szám) - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ÉKES JÓZSEF (független): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
3846 területre vonatkozik, hanem adott esetben a településre, az ott élők nyugalmára, illetve a házakra is. Környezeti hatásvizsgálat esetén erre mód és lehetőség lenne, de környezetvédelmi engedély esetén (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) erre nincs lehetőség, ezért tisztelettel arra kérem önt, hogy amennyiben mód és lehetőség van rá, az indoklással megegyezően valóban kerüljön be a törvén ybe a környezeti hatásvizsgálat. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szintén két percre megadom a szót Ékes József képviselő úrnak, független. ÉKES JÓZSEF (független) : Köszönöm a szót, elnök úr. (Zaj.) Kicsit hangosabban próbálok beszélni, hogy a többiek is oda tudjanak figyelni. Államtitkár úrnak jegyezném meg, hogy a bányatelekkialakításnál, valamint a környezetvédelmi hatástanulmánynál egyrészt rögzíteni kellene azt, hogy a bányatelekhatáron kívüli területeken okozott károk milyenségéért és nag yságrendjéért mennyiben felelős maga a bányatelektulajdonos. Csak egy példát szeretnék önnek elmondani, és Kiss Péter miniszter úrnak és Szekeres államtitkár úrnak is. Eléggé ismert előttük, hogy Úrkúton mangánbánya, Ajkán szénbánya működött, Padrag, Nyir ád irányában a bauxitbánya, 10 kilométeres körzeten belül hihetetlen tájsebek és károk alakultak ki, és az egész terület alatt ott van a karsztvízbázis. Tehát önmagában egy bányatelekkialakításra adandó engedély, főleg egy alábányászott területen, nem meg oldás. Ott hihetetlenül sok állampolgár az elszenvedője magának ennek a tevékenységnek, és nekik soha az életben senki nem fog kártérítést adni. Csak egy példát mondok: jelen pillanatban Nyirádon keresztül szállítják a kavicsbányából a kavicsot, a templomt ól két és fél méterre; megrepednek a falai. Ki fogja ezt egyáltalán rendezni? Majd az önkormányzat, amelyik amúgy is pénzszűkében van jelen pillanatban? ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Szintén két percre megadom a szót Pap János képviselő úrnak, Fide sz. DR. PAP JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Néhány dolgot szeretnék még kiemelni a törvényjavaslatból. Miközben arról beszélünk, hogy a tulajdonosi jog érvényesül, illetve a környezetvédelem erősebb szerepet kap, eközben a záró rendelkezésbe önök betették azt a paragrafust, amely arról szó, hogy az eredeti törvény 27. § (3) bekezdése elmarad. Igen tisztelt államtitkár úr, ez a paragrafus rendelkezik arról, hogy az ásványivagyongazdálkodás részletes követelményeit a miniszte r a környezetvédelmi feladatok ellátásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg. Ez a szakasz kimarad. Tessék mondani, hogy amikor környezethasználati engedélyről beszélünk, és a környezetvédelmi miniszter kimarad ebből a fontos egye ztetésből, akkor a környezetvédelmi érdek hogyan érvényesül?! Egyébként azzal is egyet lehetne érteni, hogy önök azt gondolják, hogy el kell ezt hagyni. De akkor ezen paragrafus módosítása közben miért nem tették be az eredeti javaslatba, hogy egyáltalán é szrevegye az ember? Természetesen így is észrevettük, hogy a záró rendelkezésben egyszerűen csak el szerették volna hagyni. Aztán, igen tisztelt államtitkár úr, a hatályos törvényben van egy olyan paragrafus, amelyik azt mondja, hogy aki jogosulatlanul ter melte ki az ásványvagyont, annak meg kell fizetni a bányajáradék 100 százalékát, illetve a kitermelt vagyon értékét. Ez nem zárja ki egyébként, hogy büntetőeljárás is folyik; más törvényben is van ilyen, hogy miközben meg kell fizetni a büntetést, mert val amit szabálytalanul végzett - ez pontosan a vízkészletjáradéknál van így, ha jól emlékszem , eközben még az illető járadékot is meg kell fizetni.
