Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 30 (191. szám) - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - KELETI GYÖRGY, a honvédelmi bizottság előadója:
3827 Az egyezmény 2. cikke értelmében bűncselekményt követ el az, aki zsoldosokat toboroz, felhasznál, finanszíroz, vagy őket kiképzi. Bűncselekményt követ el ugyanakkor az egyezmény 3. cikke értelmében az a zsoldos, aki közvetlenül részt vesz több személlyel szembeni erőszak alkalmazásában. A zsoldos meghatározását az egyezmény 1. cikkének (1) bekezdése adja meg. E szerint zsol dos az, akit belföldön vagy külföldön kifejezetten fegyveres összeütközésben való részvétel céljából toboroztak, az erőszakos cselekményekben haszonszerzés végett vesz részt, és az összeütközésben részt vevő állam ténylegesen összeget vagy előnyt ígért vag y juttatott neki, és nem tagja az összeütközésben részt vevő állam fegyveres szervezetének. Az egyezmény szerint zsoldos az is, akit belföldön vagy külföldön kifejezetten több személlyel szemben alkalmazandó erőszakos cselekményekben való részvétel érdekéb en toboroztak. A javaslat az egyezmény 2. és 4. cikkére tekintettel a toborzást és ennek elősegítését, vagyis a közvetítést rendeli büntetni. Az idegen fegyveres szervezetbe való önkéntes belépés, erre való ajánlkozás vagy ilyen fegyveres szervezetben kiké pzésen való részvétel az egyezmény 1. cikkének meghatározásán belül esik. Bár az egyezmény a zsoldosok esetében a bűncselekményi kört azokra az esetekre szűkíti, amikor az erőszakos cselekményekben ténylegesen részt vesznek, a Btk.ban mégis indokolt a tob orzásban részt vevő mindkét fél cselekményét, azaz a munkaadót vagy a közvetítőt és a zsoldosnak ajánlkozó személyt is megbüntetni. A törvényjavaslat legterjedelmesebb része a Btk. XIX. fejezetének - a honvédelmi kötelezettségek elleni bűncselekmények - át alakítása. Az új honvédelmi törvény az alkotmány módosításával összhangban békeidőben megszünteti a hadkötelezettséget. Fenntartja azonban azt hadiállapotban, valamint a megelőző védelmi helyzetben, ha azt az Országgyűlés elrendeli. Ezért a Btk. kérdéses f ejezetének alkalmazhatósági körét le kell szűkíteni a megelőző védelmi helyzetben és a rendkívüli állapotban bevezetett hadkötelezettség elrendelését követő időszakra, a fejezetben foglalt bűncselekmények normaszövegét pedig úgy kell átalakítani, hogy azok ból kerüljön ki a háború idején történő elkövetés mint minősített eset, figyelemmel arra, hogy a jövőben az e fejezetben foglalt bűncselekményeket csak az alkotmány szerinti minősített helyzetekben lehet elkövetni. A javaslat a Btk. 368. §a helyébe új ért elmező rendelkezést iktat be. A javaslat ezenkívül módosítja a Be.nek a katonai büntetőeljárás hatályára vonatkozó rendelkezését, valamint a büntetőeljárási törvény 478. §ában foglalt azon speciális katonai tanúvédelmi szabályt, amely a vezénylés, illetv e az áthelyezés lehetőségét biztosítja tanúvédelmi szempontok alapján. A jövőben ezt az intézkedést a szerződéses és a hivatásos katonák esetén is el lehet rendelni. Mivel időm lejárt, tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy a javaslatot támogassa. Köszö nöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Keleti Györgynek, a honvédelmi bizottság előadójának, ötperces időkeretben. KELETI GYÖRGY , a honvédelmi bizottság előadója : Köszönöm a szó t, elnök úr. Tisztelt Ház! A honvédelmi bizottság november 23án tárgyalta meg a Ház előtt lévő törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát, és megállapította, hogy az igazságügyi tárca példásan jár el annak érdekében, hogy a bekövetkezett változás okat, ami a sorkatonai szolgálatot illeti, mielőbb kövessék azok a jogszabályváltozások, amelyek feltétlenül szükségesek. A bizottság véleménye szerint a változtatások nemcsak az egyes jogszabályok eltörlését jelentik, hanem új gondolatokat is hoznak, ami szintén példaértékű, és ezért a bizottság 10 igen szavazattal és 5 nem ellenében általános vitára alkalmasnak találta.
