Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 20 (165. szám) - Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - FONT SÁNDOR (független), a napirendi pont előadója:
379 Tisztelt Országgyűlés! Határozathozatalunk végére értünk. Megké rdezem, vane valakinek tudomása olyan módosító javaslatról, amelyről kellett volna, de nem döntöttünk. (Senki sem jelentkezik.) Senki sem jelzi felszólalási szándékát. A zárószavazásra várhatóan a következő ülésünkön kerül sor. Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont általános és részletes vitája ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Tisztelt Képviselőtársaim! Soron következik az általános forgalmi adóról szóló 1992. év i LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont általános és részletes vitája és a határozathozatalok. Font Sándor, független képviselő önálló indítványát T/10877. számon, a mezőgazdasági bizottság ajánlását pedig T/10877/1. számon kapták ké zhez képviselőtársaim. Emlékeztetem önöket, hogy az Országgyűlés a törvényjavaslat tárgyalása során eltér a Házszabály egyes rendelkezéseitől, tehát most összevont általános és részletes vitára kerül sor, és ezt követik a határozathozatalok. Tájékoztatom a képviselőtársaimat, hogy a soron következő két törvényjavaslat összefüggéseire tekintettel az előterjesztő együttes expozéban ismerteti a két önálló indítványt, valamint a bizottsági állásfoglalások is összevontan hangzanak el. A törvényjavaslatok tárgyal ása során a képviselői felszólalásokra már különkülön kerül sor. Megadom a szót Font Sándor képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának. (Közbeszólás a függetlenek soraiból: Halljuk!) FONT SÁNDOR (független), a napirendi pont előadója : Elnök Asszony! Ti sztelt Képviselőtársaim! Önök bizonyára legalább a közhírekből értesülhettek, ha képviselői munkájuk által nem is, hogy a magyar kormány is elfogadta, illetve az Unió által kötelezőnek tudott törvényt befogadta azáltal, hogy a borászati mellékterméket, ez esetben a szőlőtörkölyt az idei évtől kezdve kötelező megsemmisíteni. Annak a lehetőségét most nem vitatjuk, hogy ennek a megvalósítása megtörténhete, de mindenesetre egy jogtechnikai hiányosságot próbálok a két törvénytervezetemmel kiküszöbölni. Ugyanis mindazok az őstermelők, mindazok az egyszerűsített adóraktárosok, akik a szőlőtörkölyt el szeretnék szállítani a kijelölt megsemmisítő helyre, ebben a formában ugyan ezt megtehetik, de a kifizetés jogcíme bizonytalan. Ugyanis az őstermelői hátteret a szemé lyi jövedelemadó törvény biztosítja és annak a 6. számú melléklete 2es része tételesen felsorolja, hogy mi minősül mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek, azaz milyen termék előállításakor jogosult az őstermelő bizonyos adókedvezményekre. Ebben a felsoro lásban, ami a szőlőtermesztéshez kapcsolódik, nevesítésre kerül természetesen a szőlő, a bor, a borseprő és a borkő. Azonban kimaradt innen a szőlőtörköly, amelyről, mint említettem, kötelező gondoskodnia a gazdálkodónak, hogy az beszállításra kerüljön. Am ennyiben ez így maradna, akkor a kifizető a jelenleg érvényes személyi jövedelemadó törvény alapján, annak is a 46. § (3) bekezdése alapján köteles személyi jövedelemadóelőleget levonni, mintegy 38 százalékot. Ugyanez a probléma jelentkezik az áfatörvényn él, mert akik a területet ismerik, tudják, hogy a mezőgazdasági őstermelő esetében az eladott mezőgazdasági termék után kompenzációs felárra jogosult a gazdálkodó az áfatörvény meghatározott paragrafusa alapján. Az áfatörvényből is ugyanígy hiányzik a szől őtörköly nevesítése, ezért a két törvénytervezet csak együttesen módosíthatja a jelen helyzetet, amely nem kedvező és értelmetlen. A módosítás után a szőlőtörköly is
