Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 30 (191. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ):
3709 Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti fölszólalásra jelentkezett Pető Iván frakcióvezetőhelyettes úr, a Szabad Demokraták Szövetségétől: “Közszolgálatiság és politikai propaganda” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes ú r. DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! A politika egyik alapkérdése mindig az, hogy lehete tisztességtelen eszközökkel nemes vagy nemesnek vélt célokért küzdeni. Félreértés ne essék: nem a népszavazási kérdésekre adhat ó kétféle válasz érveiről beszélek, az esetleges tudatos hazudozásról, félrevezetésről, valótlanságról. Az ilyesmit a vitázó felek tisztázni tudják a nyilvánosság előtt; természetesen csak azok, akik kiállnak vitázni; akik kinyilatkoztatni szeretnek, nyilv án félnek attól, hogy állításaikat megcáfolják. Itt most másról kívánok szólni. Arról kívánok beszélni, hogy tudatos törvénysértéssel, a hatalommal való visszaéléssel lehete egy tisztességes vagy tisztességesnek tekintett ügy mellett kiállni. A Magyar Rád ió vezetéséről kívánok beszélni, a Magyar Rádióról, amely közszolgálati rádió, és közpénzekből, adófizetői pénzekből működik. A Magyar Rádió vezetése a népszavazás ügyében is három, megszokottnak nevezhető módon sérti meg az érvényes törvényeket. Az első, hogy a Magyar Rádió elnöke magánpolitikai nézeteit megosztja a nyilvánossággal. Nincs joga a Magyar Rádió elnökének politikai agitációt magánemberként köznyilvánosság előtt folytatni. Ennél súlyosabb az a probléma, hogy a Magyar Rádió elnöke a személyes po litikai nézeteit az általa vezetett intézményben is érvényesíti. Ennek megfelelően a Magyar Rádió műsoraiban egyértelműen aránytalanság mutatható ki, a Magyar Rádió elnöke által képviselt, a mai ellenzéki pártok által vallott népszavazási álláspont ügye me llett dominál ez az álláspont a Magyar Rádió műsoraiban. A harmadik probléma, hogy a Magyar Rádió műsoraiban a népszavazással kapcsolatban úgynevezett közérdekű közleményekben foglalnak állást a mai ellenzéki álláspontot képviselő magánszemélyek vagy polit ikusok. (8.40) Nem előzmények nélküli ez az utóbbi eljárás. Már áprilisban, amikor a népszavazási aláírásgyűjtés zajlott, a Magyar Rádióban közérdekű közleményként szólalt meg Patrubány Miklós, és hívta fel a híveket arra, hogy írják alá a népszavazási ügy et, ami nyilvánvalóan nem közérdekű tevékenység, hanem egyértelműen politikai tevékenység. Közérdekű közlemény - mint tudjuk - nem szolgálhat politikai célt, márpedig itt az igen melletti érzelmi megnyilvánulásoknak vagyunk november közepe óta sorozatosan tanúi. November 16án a Csele Polgári Kör tette közzé közérdekű közleményként a polgári körök honlapján található álláspontot, csak a végén nem mondta ki, hogy igennel kell szavazni, de az érveket elmondta. Magánszemélyként vagy egy általam nem ismert kisg azda szervezet nevében egy bizonyos TuriKovács Béla, aki az imént itt frakcióvezetőhelyettesként szólt, közérdekű közleményt tett közzé népszavazási ügyben, hasonlóan Csurka István íróhoz, aki természetesen talán azonos a MIÉP vezetőjével. Ők szintén köz érdekű közleményként tették közzé, hogy milyen álláspont a helyes népszavazási ügyben. Rajtuk kívül számos jobboldali szervezet és magánszemély szólalt meg közérdekű közleményben, és a népszavazási ügyben természetesen mind az igen álláspontot támogatták a nélkül, hogy kimondták volna az igent, de az összes érvet ismerjük az ellenzéki pártok álláspontjából. Érdekes módon a másik álláspont képviselői közérdekű közleményként nem szólalhattak meg, holott tudomásom van róla, hogy voltak olyan szervezetek, amelye k hasonló igénnyel léptek fel. Közérdekű közlemény az lenne, ha pusztán a részvételre szólítanának fel, és az érveket - amelyek jelen esetben az igen mellett szólnak - kihagynák. Az SZDSZ - mint ismert - rossznak és erkölcstelennek tartja a két kérdést, és az az álláspontunk, hogy rossz és erkölcstelen kérdésbe nem
