Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 30 (191. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
3704 minden más megnevezésével próbáltak az utakra vonulni, és kiderült, hogy ezek a szakmai szervezetek a párbeszéd hívei, előre tekintenek a következő évi feltételek megteremtésében. A demonstrác ió harmadik napján kiderült, hogy egy kisgazda reinkarnációs kísérlet az egész, amit természetesen megértek. De, képviselő úr, az ön szájából, aki a párt bedarálásában részt vett, nem igazán hitelesek az ilyen típusú megnyilatkozások. A megállapodás betart ása tekintetében pedig azt tudom mondani, hogy meg kell nézni a megállapodás szövegét. Természetesen annak betartása megtörtént. Ugyanis azt senki nem ígérhette meg, hogy olyan pénzt is el fogunk költeni, amely nincs is. Hogy az idei évben mennyit tudtunk a gazdák segítésére fordítani? Képviselő úr, az önök utolsó évéhez képest csaknem 50 százalékkal többet. Úgy gondolom, ez egy tisztességes mérték, még abban az esetben is, ha a kifizetésnek is vannak nehézségei, amit nem a kifizető ügynökség okoz elsősorba n, hanem a beadott kérelmek hibaszázaléka. Márpedig nem szeretnénk egy olyan rendszert működtetni Magyarországon, hogy gyorsan kifizetjük a gazdálkodóknak, néhány hét alatt a pénzt, mert egyébként képes rá a kifizető ügynökség. Két hét alatt a területalapú támogatást az európai uniós vonatkozásban is ki tudná fizetni, csak éppen majd az Európai Unió visszaszedi a 2030 százalékát, mert a hibaszázalék olyan mértékű lesz, aminek alapján sajnos erre jogosult. Mi szeretnénk, ha ez a pénz a gazdáknál maradna, ez ért óvatosabbak vagyunk a dolgot illetően. Ami a piacvédelmet illeti, képviselő úr, itt valóban nagyon kicsi a magyar mozgástér. Vállaltuk az európai uniós tagságot, ezzel vannak olyan termékpályák, ahol kellemes biztonságérzetet tud adni - de természetese n ehhez is infrastruktúra szükséges - az Európai Unió, ugyanakkor vannak olyan termékek, sajnos a sertés is idetartozik, amit ön említett, amelyeknél viszonylag szabad a piac az Unió határain belül, és azok a sertéstartók, feldolgozók tudnak érvényesülni, akik hatékonyan és jobb minőséget tudnak előállítani. Nekünk tehát ebből a szempontból kell segítenünk a gazdálkodókat. Meg vagyok róla győződve, hogy ha az átállás nehézségein túl leszünk, egy kiszámítható feltételrendszer és egy tisztességesebb jövedelem vár a gazdálkodókra. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Pettkó András frakcióvezetőhelyettes úr, a Magya r Demokrata Fórum frakciójából, “December 1. Az AIDS elleni világnap” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. PETTKÓ ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A fővárosi Szent László Kórház g ondozásában megjelent “Mit üzen a piros szalag?” című kiadványban a következőket olvastam: “A HIV, AIDSmegbetegedés nem válogat, nem tisztel határokat, nem tesz különbséget bőrszín alapján, nem veszi figyelembe a gazdagságot, szegénységet. Mindenütt szed i áldozatait azok között, akik nem elég felkészültek arra, hogy elkerüljék, a felkészülés pedig a tudáson, az ismereteken alapul.” Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO 1988ban december 1jét az AIDS elleni világnappá nyilvánította. A WHO múlt heti jelent ése szerint világviszonylatban a HIVvírussal fertőzött felnőttek és gyermekek száma 35,6 millió és 44,3 millió közöttire tehető. 2004ben 3,1 millió ember halt meg HIVvírus által okozott AIDSbetegségben, és 4,9 millió fertőződött meg. A szomorú statiszt ika azt jelzi, hogy az első fertőzések regisztrálása óta eltelt közel 20 év sem volt elég arra, hogy megfelelően felkészüljünk a betegség elkerülésére. Mondhatnánk, hogy ezek az adatok csak számok, és erkölcsileg, földrajzilag egyaránt nagyon távol állnak tőlünk. Tévedés! Az AIDS egyre komolyabb gondot jelent Európában, mert itt nő legnagyobb mértékben az új fertőzések száma. 1995 óta az új fertőzések száma NyugatEurópában megduplázódott. KeletEurópában az öt évvel ezelőtti 3040 ezerről 1,8 millióra nőtt a HIVvírus hordozóinak száma. A járvány már az egész térség gazdasági és társadalmi fejlődését, politikai stabilitását veszélyezteti, ezért a betegség
