Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 29 (190. szám) - Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
3652 tartalma, nem fogom elmondan i, mert nem tudom, hogy igazából megbízhatome benne, vagy nem bízhatom meg. Mi a garancia arra nézve, hogy azok a típusú, fejlesztéssel kapcsolatos információk, amelyek versenyelőnyt jelentenek, nem fognak illetéktelen kezekbe kerülni? Nem látom ennek sem minemű garanciáját, és a mai világban, azt gondolom, ez egy kulcskérdés, és nem véletlen, hogy az ipari kémkedésnek bizony manapság is igen nagy és virágzó piaca van, ha szabad így fogalmazni. Ezt mindenképpen rendbe kellene tenni. Szerepel a törvényjavasl atban egy olyan felvetés, hogy a középiskolai tanárok tudományos továbbképzését lehetne támogatni. Ez önmagában egy jó ötlet, csak meg kellene mondani, tisztelt kormány, hogy hol történne ez, milyen intézmények végzik. Emlékszem még azért arra a nagyszerű ötletre, és szintén Magyar Bálintnak hívták a minisztert, amikor pedagógustovábbképzésnél olyan cégek is szerepeltek, akik ilyenre pályáztak, mint pálinkafőző meg hasonlók. Már elnézést kérek, ezek alibi szervezetek, pénznyelő szervezetek, ha itt nincs me gmondva, hogy hol, kik milyen szakmai minőséggel teszik ezt, akkor bizony ez megint csak arról szól, hogy barátoknak, haveroknak haverok, buli, Fanta alapon ki lehet pályáztatni a pénzt. Szerintem ez nem szerencsés dolog. Ugyanakkor azt is tegyük hozzá, ho gy ha ez így szerepel, akkor bizony minimum a közoktatási törvényben az ehhez szükséges változtatásokat át kell vezetni, mert ez azonnal érint tanítási időt, a pedagógusok munkaidejét, elfoglaltságát, azok lehetséges szabadságolását és sok minden egyéb dol got, ami ebből a szempontból itt megint csak nincs világossá téve. Az indoklásban szerepel az, amit kormánypárti részről már többen felvetettek, hogy a hozzáadott szellemi érték jelentse Magyarország számára a versenyképességet. Én ezzel egyetértek, tiszte lt képviselőtársaim, csak egyetlenegy dologra szeretnék választ kapni: ha ezt ilyen fontosnak tartják, akkor az elmúlt két évben miért cselekedtek másképpen? Miért cselekedtek másképpen? Miért emelték meg a tudományos kutatásokkal kapcsolatos áfaterhelést, miért nem támogatták - a mostani adótörvényjavaslatnál egész egyszerűen leszavazták - azt a javaslatot, hogy a tudományos folyóiratok áfáját lehessen visszaigényelni? Miért nem tesznek semmit az ellen, hogy a tudományos kutatóintézetekben - ebbe beleérte m a felsőoktatási intézményeket is - mind a tudományos folyóiratok, szakkönyvek beszerzésénél a lehetséges pénzügyi források drasztikusan visszaestek? Hogyan gondolják önök, hogy lépést lehet tartani felgyorsult világunkban bárminemű kutatási programmal, e redménnyel akkor, ha egész egyszerűen nem lehet ehhez hozzájutni? És akkor már csak egyetlenegy költői kérdésem van, ez a bizonyos EISZ, elektronikus informatikai szolgáltatás. Elektronikus úton lehet hozzájutni tudományos folyóirathoz úgy, hogy eddig egy szerződés alapján a minisztérium az ezzel kapcsolatos költségek egy jelentős hányadát fizette. Most a minisztérium azt közölte az egyetemekkel, hogy nincs pénz, nem lesz ilyen, innentől kezdve az összes szolgáltató gyakorlatilag felmondja. Nem tudnak hozzá jutni a természettudományos, orvosi, közgazdász - és számos egyéb tudományterületet mondhatnék - kutatók azokhoz az aktuális szakfolyóiratokhoz, amelyekben a legújabb kutatási eredmények vannak közzétéve. Így lehet beszélni, csak valódi eredmények nem lesz nek. Azt szeretném garantálva látni, hogy ez a törvény nem üres és kidobott szócséplés lesz, hanem lesz valódi tartalma, és önök is úgy cselekszenek. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Mécs Imre következik, SZDS Z. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy nagyon fontos területről alkotunk törvényt, és nagyon fontos, hogy erről beszélünk, hiszen amikor Marx Károly a Kommunista Kiáltvány fogalmazásába fogott, akkor az emberiség javait, az emberi és állati fizikai
