Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 29 (190. szám) - Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZEKERES IMRE (MSZP):
3649 kisebbségi álláspontot próbálom meg képviselni - és elmondani, hogy mi történt a bizottságban , azokét, akik támogattuk és általános vitára alkalmasnak tartottuk a kutatásfejlesztési és techno lógiai innovációról szóló törvényjavaslatot. Elég siralmas és elkeserítő a helyzet, ami ma Magyarországon a kutatásfejlesztés területén van. Mindenki tudja, hogy a magyar állami költségvetési túlsúly jellemzi a kutatásfejlesztést. Az intézmények több min t 70 százaléka intézményi, költségvetési szerv, ezeknek is a 95 százaléka felsőoktatási intézmények kutatóhelyeit tartalmazza, mintegy 6 ezer fő tartozik ma a kutatásfejlesztési gárdához. A problémát nem is ez okozza, hanem az, hogy ennek a kutatásifejle sztési csapatnak a kibocsátása és a magyar nemzetgazdaságra, a magyar fejlődésre gyakorolt hatása igencsak megkérdőjelezhető, hiszen ma az látszik, hogy a kutatásfejlesztés eredményei néhány tudományos publikációban szinte körül is írhatók. Vagyis a kutat ásfejlesztés nem valós hasznot hozó társadalmi tevékenység, nincs monitoring, tehát nem nézünk utána, hogy az odaköltött pénz mennyire hasznosul, nincs eredményességi követelmény állítva a kutatásfejlesztési tevékenységekhez, és igazából, valójában a vál lalkozói szektorban kevés kutatásfejlesztés valósul meg. Éppen ezért van szükség arra, hogy ez a törvény mindazokat az anomáliákat, amelyek ma fennállnak ezen a területen, rendszerezze és megoldja. Ez a törvény azért született, hogy a magyar gazdaság vers enyképessége egy jövedelemtermelő, tudásra, technológiai innovációra épülő gazdaságfejlődés legyen, amely hosszú távon fenntartható, és a magyar gazdaságnak esélyt nyújt arra, hogy ezen a ponton kitörjön. Ezért a kormánypárti képviselők igen szavazatukkal támogatták ennek a kutatásfejlesztési törvénynek a létrejöttét. Nem egy hosszú törvény ez, 34 paragrafusból áll, mintegy 16 oldalon, de először próbálkozik meg a magyar törvényhozás a kutatásfejlesztés ügyében rendet csinálni, a mai kor követelményeinek megfelelő követelményrendszert állítani, ezért mi ezt támogattuk, és kérem a parlamentet is, hogy támogassa ennek a törvénynek a mielőbbi életre hozását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) (18.00) ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés ! Most az egyes képviselői felszólalásokra kerülhet sor, 88 perces időkeretben. Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót; elsőként Szekeres Imre képviselő úrnak, MSZP. DR. SZEKERES IMRE (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársai m! Ez a törvénytervezet messze túlmutat a kutatás és fejlesztés hatáskörén. Ez a törvénytervezet nagyszerű kezdeményezés arra, hogy megváltozzon a magyar gazdaság versenyképessége. Minősíteni az fogja egyébként, hogy hosszú évek, évtizedek múlva ez a verse nyképességi áttörés bekövetkezike a magyar gazdaságban. Egy ilyen méretű ország esetében, mint Magyarország, ilyen gazdasági struktúra, társadalmi szerkezet mellett az egyetlen kitörési pontról fog tárgyalni az Országgyűlés. Nevezetesen arról, hogy lesze Magyarországon olyan alkalmazott kutatás és fejlesztés, technológiaváltozás, összefoglaló nevén innováció, amely új termékek és szolgáltatások létrehozását teszi lehetővé; méghozzá olyan új termékek és szolgáltatások létrehozását, amelyek hozzáadott érték e jóval nagyobb, mint bármilyen más termelési és szolgáltatási tevékenységé. A probléma az, hogy ma ez nincs így. Sokszor elbüszkélkedünk azzal, hogy egy főre esően milyen sok Nobeldíjasunk van. Egyébként csak Izland előz meg bennünket, ahol egy Nobeldíj as van, de ott a létszám is jóval kisebb. Fajlagosan Magyarország a második a világon. De soha nem tesszük hozzá, hogy ez a sok kitűnő tudós szinte kivétel nélkül külföldi kutatómunkáért kapta a Nobeldíjat. Egy kivétel volt összesen közöttük. Sokszor büsz kék vagyunk arra is, hogy milyen kreatív a magyar kutatás, a mérnöki tudományok, a gyártás és termelés, és nem tesszük hozzá, hogy az elmúlt egymásfél évtizedben
