Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 29 (190. szám) - Pettkó András (MDF) - az egészségügyi miniszterhez - “Érdektelenség vagy tehetetlenség?” címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. RÁCZ JENŐ egészségügyi miniszter:
3602 biopszichoszociális megközelítést igényel, ellentétben a pszichiátriai betegek kezelésével. A személyzettől rengeteg időt és energiát követelő eljárás egyéni és csoportos viselkedésterápián, pszichoterápián, az egészségügyi állapot rendszeres felmérésen alapul, melyet a drogambulanciákon, az addiktológiai rendelőkben és elsősorban a drogrehabilit ációs intézetekben valósítanak meg. Ennek ellenére a hbcspontszám alacsonyabb, mint a pszichiátriai megbetegedések kezelésénél. Ebből adódóan az OEPfinanszírozás nem elegendő a drogambulanciák személyi feltételeinek rendeletben meghatározott biztosításáh oz. A drogosokat leginkább fenyegető veszélyek közé ma már nemcsak a HIV, AIDSfertőzés tartozik, hanem az antibiotikumokra teljesen rezisztens tbcfertőzés, valamint a hepatitis B- és Cfertőzés, mely a májrák egyik fő okozója, és ugrásszerűen terjed kör ükben. A megelőzés elengedhetetlen feltétele a szűrések rendszeres elvégzése a teljes drogos populációban. Kérdés, hogy az egészségügyi kormányzat miért csak beszél a szűrések fontosságáról, miközben 2002ről, 2003ról és 2004ről nem tud hiteles adatot sz olgáltatni az európai drogmonitorozó központnak. Hiteles adat ugyanis csak akkor van, ha a drogfogyasztók körében a szűrést is elvégzik. Szomorú tény, hogy a PHARE által több tíz millió euróért felszerelt ÁNTSZlaboratóriumok fehérköpenyes orvosai egyszer sem vonultak ki a területre, a drogszcénára, a drogambulanciákra, ártalomcsökkentő szolgáltatókhoz, hogy felkeressék az intravénás drogfogyasztókat mintavétel céljából. De messze elkerülik a drogfogyasztás olyan kockázati csoportjait is, mint az etnikai ki sebbségek vagy a prostituáltak, és nem próbálják őket győzködni a HIV, AIDS- és hepatitis B, Cszűrésben való részvétel fontosságáról, így vizsgálatok sem történnek. Az ÁNTSZ a drogfüggők szűrésére az egészségügyi tárcától több millió forintot kapott. Ké rdés, hogy mire fordította ezt az összeget, hiszen az utóbbi évek során a kezelő intézmények az ÁNTSZnek beküldött mintái alapján mindössze csak körülbelül kétszáz drogos HIVszűrését végezték el központi forrásból. A hepatitistesztért viszont olyan magas árat kértek, melyet a kezelőhelyek nem tudtak rutinszerűen kifizetni, tehát a leginkább terjedő, a budapesti drogosoknál átlagosan 30 százalékos, de egyes területeken 84 százalékot is elérő átfertőzöttségmutató hepatitisszűrése a külön támogatás ellenére sem történt meg. Tisztelt Miniszter Úr! Mit tud tenni az egészségügyi kormányzat a kialakult helyzet kezelésére? Várom megtisztelő válaszát. (Szórványos taps az ellenzék soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Képviselő úr interpellációjára Rácz Jenő egészségügyi miniszter úr válaszol. Öné a szó, miniszter úr. DR. RÁCZ JENŐ egészségügyi miniszter : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A kormányzat kiemelten fontosnak tartja a kábítószer elleni küzdelmet. Két nemzeti pro gram is foglalkozik a kérdéssel, a nemzeti stratégia a kábítószerprobléma visszaszorítására, valamint a nemzeti népegészségügyi program. Teljesen egyetértek önnel abban, hogy a kormányzat és a civil szervek erőfeszítései ellenére a kábítószer még mindig j elentős probléma Magyarországon, azt azonban nem tudom elfogadni, hogy a kormány ne tenné meg a szükséges intézkedéseket a helyzet javítására. A rendelkezésemre álló idő, néhány perc biztosan nem elég arra, hogy teljesen felsoroljam ezeket, de a legfontosa bbakat hadd emeljem ki. 2002ben és 2003ban a drogbetegek szociális ellátásának területén jelentős férőhelyfejlesztés történt, a mennyiségi fejlesztés mellett természetesen minőségi fejlesztésre is sor került: korszerű terápiás lehetőségek bevezetésével, a személyzet képzésével 400 férőhelyen működik jelenleg. 2003ban a meglévő kilenc rehabilitációs otthon mellé két új intézmény nyitotta meg a kapuit. A finanszírozásuk alapját a szociális normatíva adja, amelyhez hozzájárul az egészségügyi ellátásra bizto sított krónikusbetegellátási finanszírozás. 2004ben 40 millió forintot
