Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 29 (190. szám) - Bejelentés mentelmi ügyről - Bejelentés frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügy-miniszter: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. ÁDER JÁNOS (Fidesz):
3582 lehetősé g, legfeljebb azok javaslatára, akik igennel szavaznak, emeljük meg a járulékterheket, és így próbáljuk rendezni az egészségügy helyzetét. Ezért mondunk nemet erre a második kérdésre is. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Sz ili Katalin) : Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Tájékoztatom önöket, hogy Petrétei miniszter úr és Rácz miniszter úr is jelezte, hogy szólni kíván. (Jelzésre:) A kormány részéről Petrétei József igazságügyminiszter úrnak adom meg a szót. Miniszter úr! DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyminiszter : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr kérdésére reagálva az alábbiakat tudom a választójoggal kapcsolatban mondani. A magyar alkotmány egyértelműen fogalmaz. A 70. § (1) bekezdése úgy szól, hogy a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt v egyen. A választójog feltétele tehát a magyar állampolgárság mellett az, hogy ennek a magyar állampolgárnak a Magyar Köztársaságban lakóhelye legyen. A lakóhely létesítésére vonatkozóan az 1992. évi LXVI. törvény ad eligazodást, amelyik a lakóhely létesíté sét külföldi állampolgárok esetében ahhoz köti, hogy be kell jelentenie a lakóhelyét, ezt a bejelentést pedig személyesen vagy levélben első alkalommal a központi hivatalnál kell megtennie. Nyilván e rendelkezésekből az következik, ha külföldön élő magyar állampolgárról van szó, hogy ha ezt a feltételt teljesíti, mindenképpen választójoggal rendelkezik. A választójog esetében is fennáll az a követelmény, hogy állampolgárok között különbséget tenni nem lehet. Az állampolgárság esetében az alkotmány 69. § (2) bekezdése azt is előírja, hogy magyar állampolgár külföldről bármikor hazatérhet, tehát ha külföldön élő magyar állampolgárról van szó, akkor is Magyarország területére bármikor visszajöhet, de mint említettem, írásban is elég Magyarországon lakóhelyet lé tesíteni. Nagyon fontos követelmény tehát, hogy külföldön élő magyar állampolgár esetében sem lehet megtiltani a Magyarországon történő lakóhely létesítését. Amennyiben pedig ez a feltétel teljesül, akkor a külföldön élő magyar állampolgárok is rendelkezne k választójoggal. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Áder János frakcióvezető úr, a FideszMagyar Polgári Szövetség ké pviselőcsoportjából, “Gyurcsány Ferenc hamissága” címmel. Öné a szó, frakcióvezető úr. DR. ÁDER JÁNOS (Fidesz) : Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tegnap Szécsényben időközi országgyűlési választást tartottak. A Fidesz jelöltje fölényesen győzött. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) A szocialisták időközi választáson még soha nem szenvedtek ilyen katasztrofális vereséget. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) (13.20) A szécsényi választók üzentek Gyurcsány Ferencnek. Azt üzenték neki: be kellene fejezni a ravaszkodást. Azt üzenték neki, hogy jó lenne, ha végre igazat is mondana. Gyurcsány Ferenc néhány hete azt állította, hogy felelőtlen az ellenzék, mert egyszerre követel adócsökkentést és kiadásnövelést. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Úgy van!) Gyurcsány Ferenc azonban elfelejtette a választókat arról tájékoztatni, kedves képviselő úr, hogy pontosan ez az ígéret, az adók nagyarányú csökkentése és a kiadások egyidejű növelése szerepel a szocialisták, az önök 2002es választási programjában. Abban a programb an, amelynek megszületésénél a jelenlegi miniszterelnök is bábáskodott. Önök erre kértek és erre kaptak felhatalmazást.
