Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 23 (189. szám) - Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a napirendi pont előadója:
3562 ELNÖK (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következ ik az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Vastagh Pál és Avarkeszi Dezső - mindketten a Szocialista Párt képviselői - önálló indítv ányát új változatban T/12467. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/12467/12. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Avarkeszi Dezső képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának, tízperces időkeretben. Parancsoljon! DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a napir endi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A Magyar Országgyűlés 1997. május 21én kezdte meg az igazságszolgáltatási reformot képező törvényjavaslatok általános vitáját. Vastagh Pál akkori igazságügyminiszter ex pozéjában többek között a következőket mondta el: “Szeretném kiemelni, tisztelt Ház, hogy eltérő törvény szabályozza ugyan a bírák és az ügyészek előmenetelét, hiszen a reform kihat az ügyészségi szolgálati viszonyra is, és e tekintetben a szabályozást, bá r eltérő formában történik meg, két külön törvény tartalmazza az eddigi egységes szabályozás helyett - a bírák és az ügyészek előmenetelére vonatkozó szabályokat , ez azonban nem jelenti azt, hogy a bírói és az ügyészi kar anyagi megbecsülése eltérő lenne . Ugyanazokat a feltételeket biztosítja és nyújtja a törvény a bírák és az ügyészek számára, és így nem jön létre szakadék e tekintetben a bírák és az ügyészek között. A javaslat a bírákéval azonos módon szabályozza az ügyészi kinevezés feltételeit, beleér tve az első alkalommal határozott időre szóló kinevezést is. Az ügyészi szervezetben is nő a pályázat útján betölthető álláshelyek száma.” Tisztelt Ház! Nem csupán az igazságszolgáltatási reform előkészítésekor, de a magyar jogfejlődés során minden esetben irányadó volt, hogy a bírák és az ügyészek, valamint más bírósági és ügyészségi alkalmazottak jogállásának szabályozása - a két igazságszolgáltatási szervezet sajátos helyzete által indokolt eltérések kivételével - azonos vagy legalábbis hasonló legyen. A hatályos szabályozás ennek az elvnek megfelel. Indokolatlan eltérés mutatkozik azonban a bírák és az ügyészek jogviszonyának megszüntetése tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő időszakban. Az ügyészi szolgálati viszonyról sz óló hatályos törvényi szabályozás értelmében a legfőbb ügyész az ügyészségi szolgálati viszonyát felmentéssel akkor is megszüntetheti, ha az ügyész nyugdíjasnak minősül. Az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltő ügyész tehát ezen a címen akarata ellen ére is elmozdítható állásából. Ezzel szemben a bírák jogállásáról szóló törvényi szabályozás a bíró szolgálati viszonyának megszüntetését a 70. életév betöltése előtt, de az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően csak akkor teszi lehetővé, ha a bíró maga kéri nyugállományba helyezését. Nem mutatható ki a bírák és az ügyészek jogállása között olyan eltérés, amely elvileg megalapozná a bírák, illetve az ügyészek tekintetében az előzőekben ismertetett lényegesen eltérő szabályozást. Erre figyel emmel a javaslat értelmében az ügyészek esetében is a bírákra vonatkozó szabályozás érvényesülne, vagyis az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően az ügyész erre hivatkozással csak akkor lenne felmenthető, ha ezt maga kezdeményezi. Az ügyész kezdemén yezése alapján azonban felmentése természetesen kötelező lenne, mint ahogy ezt a hatályos szabályozás is előírja. Tisztelt Képviselőtársaim! Még egy nagyon fontos szempontból szeretnék érvelni a javaslatunk mellett. A módosítás mellett szól az is, hogy az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja, a GRECO Magyarországról készített 2003. évi országjelentésében többek között olyan ajánlást tett, hogy a legfőbb ügyész diszkrecionális jogának korlátozása céljából szükséges lenne az ügyészek nyugdíjazásár a vonatkozó szabályokat a bírákéval azonos módon szabályozni. (14.50)
