Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 23 (189. szám) - Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. GÖNCZ KINGA ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter, a napirendi pont előadója:
3500 pótlék ezt próbálta enyhíteni; az idősek szegénységének, jövedelmi problémáik kezelésére a 13 . havi nyugdíj fokozatos bevezetése; megint a gyerekek esetében az ingyenes étkeztetés bevezetése, az ingyenes tankönyv bevezetése mind ezeket célozta. A következő évben hatályba lép több olyan intézkedés, amely a lakhatási problémákat, a legrosszabb helyz etűek lakáshelyzetének megoldását segíti a félszocpollal, az alacsonyabb saját erővel való hozzáféréssel a szociálpolitikai támogatásokhoz. Azért is kezdtem itt, mert ez a törvénycsomag vagy törvénymódosításcsomag, ami most itt van a Ház előtt, egy lépés ebben a folyamatban - voltak korábbi lépések, lesznek további lépések , azonban szorosan illeszkedik ehhez az egész folyamathoz, és megfelel annak az európai uniós elvárásnak is, amelyet megfogalmazott az Európai Unió egésze, hogy a társadalmi kirekesztés ellenében és a szegénység csökkentésére mindegyik országnak terveket kell kidolgoznia. Magyarország is kidolgozta a társadalmi kirekesztés elleni nemzeti cselekvési tervet, aminek van néhány nagyon fontos alapelve, ezeket is szeretnénk figyelembe venni ez eknél a törvénymódosításoknál. Ilyen az egyenlő hozzáférés alapelve, az tehát, hogy mindenki a jogokhoz és a szolgáltatásokhoz is férjen hozzá, függetlenül attól, hogy milyen nagyságú településen él. Tudjuk, hogy Magyarországon ma a települések körülbelül 40 százalékában, főleg a kistelepüléseken nem hozzáférhetőek a szolgáltatások. Nagyon fontos elvárás és követelmény minden európai uniós országban a jogbiztonság, tehát akiknek segítségre van szükségük, ők ezt biztonsággal megkaphassák, legyen egyfajta jog biztonság; az emberi méltóság, az tehát, hogy legyen egyfajta olyan lehetősége mindenkinek, hogy méltóságban élhesse az életét, legyen olyanfajta jövedelme, ami erre lehetőséget ad. Ez a törvénycsomag ezen az úton szeretne további lépéseket tenni. A módosí tás keretében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény, a gyerekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény, a családok támogatásáról szóló törvény módosítását kezdeményezzük, és elsődlegesen a szegénység rövid távú kezel ését szeretnénk látni mindezek eredményeképpen. Az egyik fontos terület itt a szociális segélyezés újraszabályozása. Tudjuk, hogy ma Magyarország, ha valakinek nincsen munkaelőzménye, egy évig maradhat mindenfajta jövedelem nélkül. Különösen nehezen érinti ez azokat, akik családi kötelezettségeiknek tesznek eleget, beteg hozzátartozót ápolnak, fogyatékos hozzátartozót ápolnak, gyesen, gyeden vannak, és gyereket gondoznak. Ha ők visszatérnének a munkaerőpiacra, de megszűnt a munkahelyük, vagy valamilyen egyé b okból nem tudják folytatni a korábbi munkájukat, akkor egy évig maradnak jövedelem nélkül. Ez a törvénymódosítás most szeretné a szociális biztonságot erősíteni az ő számukra: lerövidítenénk ezt a várakozási időt három hónapra, és egy együttműködési köte lezettség mellett hamarabb juthatnának hozzá segélyhez, és egyben olyan szolgáltatáshoz is, ami segíti őket a visszatérésben. Az együttműködési kötelezettség egyrészről kötelezettség, másrészt segítséget is jelent mindazok számára, akik szeretnének visszat érni a munkaerőpiacra. A másik nagyon fontos terület, amiről szintén nagyon sokat beszéltünk, a fogyatékos családtagokat ápolók ápolási díja. Ezek az emberek hosszú ideig vannak otthon, és az ápolási díj adja a fő bevételi forrásukat. Sokszor szó került ar ról, hogy milyen formában kellene segítséget nyújtani számukra. Itt most lehetőség kínálkozik arra, hogy a legsúlyosabb állapotúakat ápolók esetében előrébb lépjünk, és az ápolási díjat megemeljük 30 százalékkal. Tervbe van véve a rendszer átalakítása, kit erjesztése. Sokfajta vita van arról, hogy hogyan tovább, itt most mindenképpen az első lépést szeretnénk megtenni, és aztán folytatnánk ezeket a vitákat, tervezéseket a továbblépésre. A másik pénzbeni ellátás, ami esetében szeretnénk egy előrelépést: szint én régóta mondjuk, hogy a nyugdíjasok közül azok vannak a legnehezebb helyzetben, akik 75 év felettiek, a legidősebbek. Ők már biztosan nem tudnak semmifajta munkajövedelemre szert tenni a nyugdíjuk mellett. Közülük is azoknak a helyzete a legnehezebb, aki k egyedülállók. Általában azt látjuk, hogy kistelepülésen élnek ezek az egyedülállók, főként nők. Itt a legritkább a szolgáltatás is, és legnehezebb az anyagi helyzetük is ezeknek az idős embereknek. Az idősek járadéka kiegészíti az alacsony nyugdíjakat,
