Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 22 (188. szám) - A nemzeti audiovizuális archívumról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
3474 látható költségek, hiszen a szakmában többen felvetették, hogy például mi történik akkor, ha akár a Magyar Televízió, akár a Duna Te levízió archívumát a működtetők a nemzeti audiovizuális archívum részévé tennék. Ebben, ha már van egy ilyen intézmény, félő, hogy semmi nem gátolná meg őket, ami milliárdokkal megnövelné a költségvetés terheit. Ezt nemcsak én mondom, a szakmai felvetést k özvetítem. Ma ugyanis például a Magyar Televízió műsoridejének bő harmadát archív műsorokból képes fedezni, ezáltal is kisebbek a működési költségei. Ha a rivális országos televíziós adók a nemzeti audiovizuális archívum keretében potom pénzért hozzájuthat nak a Magyar Televízió ötven év alatt felhalmozott archív anyagához, akkor ez bizony súlyosan érintené mind a Magyar Televízió működését, mind az adófizetők pénztárcáját. Hangsúlyozom: a szakma egy része csak az, amelyik bújtatott privatizációtól is tart, és ezekre az aggodalmakra nem kaptunk választ, sem az előterjesztésben, sem a távlati működtetésre vonatkozó elképzelésekben. Nyilván szükség lesz a nemzeti audiovizuális archívum feladatát ellátó intézményre, az is egyértelmű, hogy a törvény várható elfog adása előtt keletkezett archívumokra ez a jogszabály nem vonatkozna. Mégsem egyértelműek a határok arra vonatkozóan, hogy a köteles példányokon felül kape az új intézmény állománygyarapodásra fedezetet például a regionális adók műsorainak vagy külföldi ma gyar adások műsorainak a megőrzése érdekében. Az sem egyértelmű például, hogy hol a határvonal a nyilvánosságot szűkítő szerzői jogok és a közgyűjtemény jellegből fakadó általános hozzáférési jog között. És bizony még több megválaszolatlan kérdés van előtt em. Az is megválaszolatlan, hogy miért parttalan az archiválási kötelezettség előírása, például ahogyan az 1. § fogalmaz: a törvény hatálya kiterjed - idézem - “egyéb magyar vonatkozású műsorszámokra.” Nos, az “egyéb” kifejezés parttalanná és értelmezhetet lenné teszi a jogszabályokat, ezt nyilván tudja a jogalkotó, mégis él ezzel a lehetőséggel. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Államtitkár Úr! Több és részletesebb indoklással, a költségeket is érintő háttérszámítással együtt el tudom képzelni azt is, ho gy támogatni fogjuk a nemzeti audiovizuális archívum megalakítását, de jelen pillanatban meg kell hogy valljam, a Nemzeti Fórum képviselői csoportja igen tanácstalan, igen bizonytalan, elképzelhető, hogy tartózkodni fogunk a szavazáskor. Köszönöm szépen. E LNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Hozzászólásra megadom szót Pettkó András képviselő úrnak, MDF. PETTKÓ ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Folytatva a vezérszónoki felszólalásomat, még egyszer vissza térnék a jelenlegi audiovizuális gyűjteményekre. A törvényjavaslat tárgyalása kapcsán óhatatlanul felmerül: mi lesz a jelenlegi, rendkívül értékes archívumokkal? A Magyar Rádió és a Magyar Televízió megalakulása őriz minden adást, sugárzást, azok írásos me llékleteit, például forgatókönyvek, rendezői példányok, költségvetések, fotók. Ezek az archívumok szinte segítségre szorulnának, hiszen felvételeiket digitalizálni kellene, nehogy az elavult hordozók - szalag, kazetta, filmek - miatt végleg elvesszenek az értékek. Tehát nem ezeket az anyagokat kellene először is biztonságba helyezni? Vagy a NAVA erre a kérdésre is megoldást jelent? A törvényjavaslatból nem ez tűnik ki. A Magyar Demokrata Fórum mindig nagy hangsúlyt helyez a regionális kultúrákra, a helyi mű velődési értékek megőrzésére. A NAVA működése azonban csak Budapestre koncentrál, csak az öt nagy médium anyagát gyűjti, a Magyar Televízió, Duna TV, TV2, RTL Klub, Magyar Rádió, ezek kivétel nélkül fővárosi intézmények. De csak itt születnek értékes és iz galmas anyagok? A vidéki helyi adók, kistérségi és körzetközponti műsorszolgáltatók kifelejtődtek? Miért? Arra gondolni sem
