Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 22 (188. szám) - Bejelentés önálló indítványok sürgős tárgyalásba-vételéről - A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkavállalók, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló törvényjavaslat általános v... - GÚR NÁNDOR (MSZP):
3423 kell szorítani. Itt is gyakorlatilag a társadalombiztosítási járulék 29 százalékos mértékének az 50 százalékos engedményezéséről van szó időszakos jelleggel, kilenc hónapra vonatkoztato ttan, még ha csak utólagos megfizetés mellett is, de ugyanígy a társasági adókedvezmények vagy éppen az önök által is említett mikrovállalkozások szintjén történő, öt fő alatti foglakoztatások bővítéséhez kapcsolódó minimálbér éves juttatásának az adóelszá molásban való kedvezményezettsége vagy a plusz egy fő egymillió forintos támogatásának a megítélése. Azt gondolom tehát, hogy mindezek az intézkedések különkülön is jelentenek valamit, együtt, összegezve - mert összegezhetők ezek a történések - pedig mért ékadó módon növelhetik a versenyképességét a gazdálkodó szervezeteknek, hiszen ha járulék vonatkozásában kevesebbet kell megfizetnem, akkor az ott felszabadult forrásokat sok irányba tudom vinni, tudok ebből bért fejleszteni, tudok ebből tudástőkét szerezn i, sok minden egyéb mást tudok teremteni. De az állam szerepe ilyen értelemben nem nélkülözhető. A példát mondom, hogyan értem én ezt. Az aktív foglalkoztatáspolitikának meggyőződésem szerint mértékadó és mértékadóbb módon kell segíteni ezeknek a folyamato knak az erősödését. Ha emlékképeim nem csalnak meg, akkor 2001re visszatekintve 51 milliárd forint volt az a pénzeszköz, amely zusammen megjelent a Foglalkoztatási Alapban. Most, 2004ben ez ilyen 6667 milliárd forintos nagyságrendet képvisel, és ha jól emlékszem, akkor a 2005. évre vonatkozó terveink szerint ez 88 milliárdos nagyságrendet rajzol meg. Ezzel azt szeretném érzékeltetni, ez a kormány tudatában van annak, hogy az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökön keresztül van mód mértékadó módon beava tkozni annak érdekben, hogy az, amit a mondandóm legelején megfogalmaztam, a munkaerőpiacon a foglalkoztatottak számának a növekedése mértékadó módon bekövetkezhessen, és ne a munkanélküliség legyen a fókuszban mindenképpen, és ne azzal akarjunk mindenképp en politizálni. Persze mindezek mellett, amit Balsay úr, mások is mondtak, vannak térségi és vannak jövedelmi különbségek. Igen, de megint csak azt mondom, hogy az én ismereteim szerint ezek a különbségek is az olló zárásával minimalizálódnak, ha nem is eg yenlítődnek ki, hiszen gondoljanak csak bele a személyi jövedelemadórendszerünk mai sajátosságaiba, ami alapvetően az alacsony vagy épp az átlagkeresetekig kedvezményez alapvetően, tehát ilyen értelemben zárja, ha nem is olyan nagyon, egy picit össze az o llót. A szakképzés, amiről Ékes úr szólt: a szakképzés, az élethosszig tartó tanulás meggyőződésem szerint is alapvető kérdés. Ezek mindmind olyan kérdések, amelyek bugyraiban mélyen le kell ásni magunkat, valahol végig kell gondolni azt, hogy az, ami a r endszerváltás pillanatához köthető, a gyakorlati képzőhelyek sokaságának megszűnése, ezek a folyamatok hogyan és miképpen építhetők vissza, mert bizonyos értelemben a visszaépítés ezek tekintetében nem bűn, hanem értékként könyvelendő el. Ilyen értelemben persze az is mérlegelendő, hogy a szakmunkás- vagy a diplomásképzés tekintetében mennyire van torz helyzet vagy mennyire nincs Magyarországon. Filló képviselőtársam szólt róla, személyes véleményét elmondta, meggyőződése szerint túlképzés van a felsőoktatá sban. Úgy gondolom, hogy alulképzés van a szakmunkásképzés tekintetében. Mondhatni, hogy ugyanaz az eredménye, csak más a megközelítettsége a dolgoknak. Összességében azt szeretném érzékeltetni, megítélésem szerint egy jól körülhatárolható és talán azt is mondhatom, mindeközben fokozatosan csökkenő közteherviselés mellett elérhető az, hogy az a kör, amelyről mi beszélünk, a hátrányosnak nevezhető célfelületek, a pályakezdők, az 50 év felettiek vagy éppen a gyesről, gyedről, ápolási díjról visszatérők, könny ebben kerülhessenek a munkaerőpiacra, mint ahogy a korábbi időszakban kerülhettek. (20.30) Ez a törvénytervezet is erről szól, de én is úgy gondolom, hogy önmagában ez a törvénytervezet nem oldja meg ezt a kérdést. Ez a törvénytervezet akkor tud jól működn i, ha mellette a
