Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 20 (165. szám) - Dr. Kelemen András (független) - a miniszterelnökhöz - “Miért tűri a kormány a kamatrabszolgaság rendszerének kialakítását Magyarországon?” címmel - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár:
340 A jelenség terjed, mert a rászorultság nagy. Hogy csak saját képviselőségem területét említsem, Bicskétől Tordasig, Lovasberénytől Etyekig és Váltól Ercsiig emlegetik az emberek ezt az üzletet. Sokszor a panasz nem is az érintettektől, hanem az ok munkáltatójától származik, akinek feltűnik a munkavállaló egyre fokozódó pénzigénye. Államtitkár Úr! Mivel én úgy ítélem meg, hogy ezekben az esetekben fennáll a kamatmértékek aránytalanul magas volta, és mivel a gazdaságilag erőtlen családok kerülnek f üggő helyzetbe egy olyan magáncégtől, amelynek tevékenysége nem látszik erősíteni a magyar gazdaságot, kérdezem, hogy szándékszike a kormány megvédeni az ilyen jellegű üzleti tevékenységből kialakuló anyagi tönkremenéstől, kamatrabszolgává válástól az egy re kiszolgáltatottabbá váló lakosságot. Várom válaszát. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. Megadom a szót Veres János államtitkár úrnak. DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Ass zony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön nem nevezte meg konkrétan azt a társaságot, amelyre a sajtóhírekből feltételezhetően gondolt; egy P betűvel kezdődő és pénzügyi rt.tevékenységet folytató társaságról van szó. Én sem kívánom megnevezni az adott társaságot, mert nem kívánok számára reklámot biztosítani az Országgyűlés nyilvánosságán keresztül. Ugyanakkor a képviselő úr által elmondott jellemzők az adott társaság hitelezési gyakorlatára vonatkoznak; mi is úgy ítéljük meg, hogy jellemzően rájuk érvényesek ezek a kritériumok. Az adott társaság 2001től van jelen Magyarországon a piacon, és elég sajátos értékesítési technikával, az ügyfelek folyamatos személyes felkeresésével végzi tevékenységét. A társaság által nyújtott alapvetően fogyasztá si hiteleknek a terhe, ha az úgynevezett teljes hiteldíjmutatóval számoljuk, akkor valóban igen magas, a képviselő úr által elmondott százalékos mértékeknek is megfelel a legtöbb esetben. Ameddig a társaság Magyarországon szabályosan folytatja tevékenységé t, és ameddig az adott hiteleknél a törvény által előírt paraméterek nyilvánosan szerepelnek, addig a minisztériumnak nem áll módjában a társaság tevékenységét megszüntetni Magyarországon. Ugyanakkor szeretném itt a nyilvánosságon keresztül is felhívni a f igyelmet két körülményre. Az egyik: az áruvásárlási és fogyasztási kölcsönök kamatai jellemzően, ahogy a világ más országaiban, úgy Magyarországon is igen magasak. Éppen ezért e magas hitelkamatokat érdemes mérlegelni akkor, amikor valaki ilyen jellegű sze rződést meg kíván kötni. A második: nem azt kell mérlegelni egyegy ilyen szerződés megkötésekor, hogy vajon az adott törlesztőrészletet a jövedelméből ki tudjae fizetni azt illető magánszemély, hanem érdemes azt is mérlegelni, hogy vajon a törlesztőrészl etből mennyi a tőketörlesztés, és mennyi a kamattörlesztési kötelezettség, mert ebben az esetben válik világossá, hogy mennyi tőke után mennyi kamatot kell az illetőnek fizetni; illetve azt a kötelezettséget érdemes értékelni és nézni mindenütt, hogy az a bizonyos teljes hiteldíjmutató az adott ajánlott kölcsön esetében milyen értéket mutat. (14.40) A fogyasztási kölcsönzéshez kapcsolódó fogyasztóvédelmi szabályoknál mind a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, mind a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete rendel kezik jogkörökkel és hatáskörökkel. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jogosult a teljes hiteldíjmutató szerződésben történő rögzítését ellenőrizni. Ezért minden olyan esetben, amikor a képviselő úr által elmondott példa szerint a választókörzetében vagy bárhol másutt olyan szerződést kívánnak kötni, ahol ez az érték nem szerepel a szerződésben, ott kérem szépen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez fordulni, mert ez az a magyar hatóság, amelyik jogosult szabályosnak vagy szabálytalannak minős íteni az adott szerződést. Értelemszerűen ezt még a megkötést megelőzően érdemes megtenni.
