Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 22 (188. szám) - Tatai-Tóth András és Molnár József (MSZP) - az oktatási miniszterhez - “Sok pénz, kevés eredmény az oktatásban” címmel - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP):
3348 igények mellett ezek is lehetőséget nyújtanak arra, hogy jobban lássuk a magyar oktatás előnyeit és hátrányait, erősségeit és gyengeségeit. Általánosságban a felmérés szerint Magyarország a közé a 41 ország közé tartozik, amelyek az UNESCO értékelése szerint elérik a kitűzött okt atási céljaikat, tehát ha tetszik, a vizsgált 127 ország közül a jók csoportjába tartozik, nagyjából ennek az élmezőnynek a középső csapatába. Többek között a jelentés pozitívan említi meg azt, hogy Magyarországon magas az óvodába járó diákok vagy gyerekek száma, azt, hogy a közoktatásban tanító tanárok között - ahogy képviselő úr is említette - nemcsak egyáltalán a tanárok száma nagy, de ezek a tanárok döntő többségükben felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, ez szintén a magyar oktatási rendszer erősségei közé tartozik. Ez a felmérés megemlékezik azokról a tartalmat vizsgáló felmérésekről, amelyek közül képviselő úr is említett egyet. Ezek között vannak olyanok, amelyeknek pozitív az eredménye a magyar oktatásra nézvést, és vannak olyanok, például az ön ált al is említett PISAvizsgálat, amelyik nem fest különösebben jó képet a magyar oktatásról. A sajtó leginkább az úgynevezett oktatási fejlettségi indikátor című mutatóra hivatkozik, ez az, amelyben Magyarország a 127 ország közül a 27. helyet foglalja el, a melyik ugyan nem egy rossz szám, de az Európai Unió tagállamai között valóban nem számít különösebben jó eredménynek. Nagyjából azt jelenti, hogy körülbelül a kétharmad részénél helyezkedik el ezen mutató szempontjából a magyar közoktatás. Tehát ez a 27. h ely nem egy jó helyezés, azonban ennek nagyon egyszerű oka van. Ez az indikátor négy tényezőből áll össze. Ezek közül háromban jó a magyar eredmény, 98 százalék fölötti, ilyen az írásolvasás aránya a népességben, ilyen az az arány, amelyik azt mutatja meg , hogy az egyes nemek milyen arányban vesznek részt a közoktatásban, és ilyen az a mutatószám, amelyik azt mutatja meg, hogy az ötödik évfolyamot hány diák végzi el. Tehát ezeken a területeken jó a magyar oktatás teljesítménye. Kevésbé jó a teljesítmény a negyedik indikátor tekintetében, ott 90 százalék körüli az eredmény. Ez az úgynevezett teljes iskolábajárási vagy beiskolázási arány. Ez azonban azt mutatja meg, hogy a 610 év közötti gyerekek közül hány százalék jár iskolába. Magyarországon ez az arány t ermészetesen alacsony, mert a 67 éves gyerekek egy jelentős része még óvodába jár, hiszen csak 67. életévük között valamikor kezdik meg az iskolai tanulmányaikat. Tehát itt önmagában ez a mutató nem árul el túl sokat a magyar oktatási rendszerről. Ugyana kkor képviselő úrral egyetértek akkor, amikor azt mondja, hogy a ráfordításokhoz képest a kép mégsem megnyugtató. Hozzá kell tennem, hogy más számítások szerint nem ennyire pozitív ez a ráfordítási arány sem, mindenesetre az igaz, hogy számos anyagi típusú mutatóban nem áll rosszul a közoktatás. Azonban éppen a PISAvizsgálat rávilágított számunkra két nagyon fontos tényre. Az egyik az, hogy a versenyképességet megalapozó alapképességek szintje nem megfelelő a magyar diákok között, a másik pedig, hogy nagyo n nagyok a különbségek iskola és iskola, kistelepülési iskola és nagyvárosi iskola között. Ezért az oktatási kormányzat lépéseinek középpontjában a versenyképesség javítása és az esélyteremtés áll, ehhez egy jó eszköz az ön által említett mérési, értékelés i rendszer (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) kiterjesztése és alkalmazása is. Kérem, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) (15.00) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Kérdezem a képv iselő urat, hogy elfogadjae az államtitkári választ. TataiTóth András képviselő urat illeti a szó. TATAITÓTH ANDRÁS (MSZP) : Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönjük részletes válaszát. A megjegyzései közül egy dologra szeretném ráirányítani a figyelmet, arra, hogy a magyar közoktatásra fordított összegben az eddigiek során nem szerepelt elkülönítetten különböző szociális feladatok ellátására fordított pénz. Azért
