Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 17 (187. szám) - “Új magyar nemzetpolitika belföldön és külföldön” című politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. EÖRSI MÁTYÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3268 tanító bácsinak a legreménytelenebbnek tetsző helyzetekben is lelki békét sugárzó hitvallása, amely így szól - és ezzel kívánok önöknek bölcsességet, jóindulatot : nekünk jó, mert rájöttünk, hogy a világ szebb velünk, mi nt nélkülünk. Amikor döntenek az igenről vagy a nemről, akkor jusson eszükbe Borsos Tamás. Köszönöm a figyelmüket. (Nagy taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Az SZDSZ képviselőcsoportja nevében felszólaló képviselőnek, Eörsi Mátyás képvis elő úrnak adom meg a szót. DR. EÖRSI MÁTYÁS , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Miniszterelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Infláció van Magyarországon. Most nem a forintra gondolok csupán, hanem arra gondolok, hogy először is van egy infláció a politikai vitanapokban az Országgyűlésben, és minden egyes politikai vitanap egyben inflációt eredményez nemzetpolitikákban. Mire jó egy ilyen vitanap? Már a vitát megelőzően is arra gondoltam, de most Kövér László képviselő úr baráti hangú, lágy tónusú f elszólalása megerősített engem abban, hogy egy ilyen vitanap arra jó, hogy a két fél egymás torkának esik, bebizonyítja, hogy csak neki, senki másnak, csak neki van igazi nemzetpolitikai koncepciója, ő a legjobb, a másik pedig maga az ördög. Tisztelt Képvi selőtársaim! Én úgy gondolom, a magyar lakosságnak határon belül és határon túl elege van ezekből a világmegváltó koncepciókból, és nem tudom, észreveszike, hogy mi magunk járulunk hozzá ahhoz - és ebben közös a felelősségünk , egyfajta igényt teremtünk arra, hogy vajon a politika újabb és újabb világmeg váltó koncepciókkal álljone elő. Én úgy gondolom, hogy nem új és új koncepciókra van szükség, hanem becsületes, őszinte politikára, amely nem illúziókat gerjeszt, hanem arra konc entrál, amit a politika képes megoldani, és természetesen nemcsak mondja, hanem a végén teljesít is. Nehéze magyarnak lenni? Egyetértek Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrral, nem könnyű magyarnak lenni - persze attól függ, honnan nézzük. Úgy gondolom, hog y nehéz magyarnak lenni, ha nézzük, mondjuk, az izlandiakat vagy a svédeket, de azt is gondolom, ha Grúziából, Burundiból vagy akár csak Ukrajnából, Oroszországból nézzük, akkor persze könnyű magyarnak lenni. Nekünk, magyaroknak, úgy gondolom, egyetértünk abban, hogy rengeteg a tennivalónk. Az a kérdés, hogy a politika képese kiválasztani azt a területet, amelyben segíteni tud, és ebben valóban segíte. Mert ne hunyjuk be a szemünket, tisztelt képviselőtársaim, valóban rengeteg a probléma, de az sem helyes , ha mindenki minden problémára a politikától várja a megoldást, mert az is a politika felelőssége, tisztelt Országgyűlés, ha a politika azt sugallja magáról, hogy tessék mondani, mik a problémák, majd jön a politika, és minden egyes kérdést megoldunk. Úgy gondolom, hogy ez nem így van, és az ígéretek versengése helyett a valódi, a politika által megoldható problémákra koncentrálva kell ezeket megoldani. (Dr. Vidoven Árpádot a jegyzői székben Szűcs Lajos váltja fel.) Ha megengedik, amikor nemzetpolitikáról beszélek, szemben az előző szónokokkal, azért ne csak a határon túliakról beszéljünk, hanem beszéljünk a határon belüli problémákról is, mert vannak szép számmal. Melyek ezek a problémák? Ha megengedik, én két csoportba osztanám be őket. Van egy nagyon kom oly probléma Magyarországon. Az egyik a szegénységgel függ össze, összefügg a bizonytalansággal. Nagyon sok polgártársunkban él a félelem attól, hogy elveszti a munkahelyét, hogy tönkremegy az egészsége, fél attól, hogy ügyeit nem tudja elintézni a hivatal okban, és általában azt érezzük, hogy egyfajta kiszámíthatatlanság uralkodott el Magyarországon. S ezzel talán összefüggésben mondanám a másik problémát, hogy a villamoson ülve, a vonaton ülve, vagy pedig