Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 16 (186. szám) - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - SZABÓ LAJOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - MOLNÁR ALBERT (MSZP):
3073 Népszerű, bár nem létező forrás az ellenzék i képviselőknél az igazságügy. Az igazságügyi fejezet 3,4 milliárdjából 18,3 milliárdot, közel a hatszorosát tudták elvonni ellenzéki képviselőtársaim az 10721108. számú módosító indítványaikban. Dr. Pap János felújítaná Mosonmagyaróvárt 11,5 milliárd for intból, ezt elvonja az országos útfejlesztési alapból, népszerű nevén az ÚFCEból, közben Varga Mihály, Fónagy János, Tállai András és Domokos László ugyanezt megnövelné. Szóval teljes a káosz. Felelőtlen, senki mást figyelembe nem vevő módosításokat adott be Kósa Lajos Halász Jánossal. Persze tudom, hogy ez Debrecennek jó lenne, de csak Debrecennek 49 milliárdos átcsoportosítást valósítottak meg az 1012., 1024., 1228. számú - és sorolhatnám - módosító indítványaikban. Fónagy János egy reális, és azt gondol om, hogy támogatható módosítást adott be például az autóbuszrekonstrukcióra az 1260as módosító indítványában, ez 450 millióval növelné az autóbuszrekonstrukcióra fordítható pénzek összegét. Érdekes volt, amikor a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 3 milliárdjából vettek el 80 milliárdot ellenzéki képviselők, Lengyel Zoltán és csapata önmagában 5 milliárdot, Gógl Árpád úr 2,5 milliárdot, a HalászKósa páros 6 milliárdot tudott ebből a 3 milliárdból saját céljaira felhasználni. Dr. Pap János módosítá saiból az látszik, hogy a Fideszben nem szeretik a decentralizált, helyben eldöntött pénzeket, ők azt szeretik, ha a vezér dönt el mindent. A területfejlesztésből vett el Pap János, a decentralizált pénzből, a 18,9 milliárdból 18 milliárdot. Mi ezt nem így gondoljuk. Mi azt gondoljuk, hogy igenis, a területen, a megyékben, városokban kell eldönteni. A miniszterelnök úr ki volt téve mindenféle módosításnak. A miniszterelnök, illetve a Miniszterelnöki Hivatal reprezentációs keretének 500 milliójából sikerült 4,5 milliárdot, a kilencszeresét elkölteni. A külügyi kommunikáció 300 milliójából 7 milliárdot, azonban számomra csúcs volt, amikor Szűcs Lajos gyöngyszemét megláttam, az 1672es módosítást, amely a külügyi kommunikáció 300 milliós kiadási előirányzatából egy soron levont 500 milliót, tehát mínusz 200 millióval lett tervezve a külügyi kommunikáció szerinte, általa. Igen furcsának tűnt, amikor Németh Zsolt és dr. Kelemen András vagy dr. Gruber Attila módosításait néztem, az 1693., 1694., 1696os módosítások at, amelyek a határon túli magyarság oktatási és kulturális támogatásából, 7,2 milliárdból vontak el 9,5 milliárdot. Azért is furcsa, mert itt napirend előttiben Németh Zsolttól egészen másokat hallottam; ezek szerint mást mond és mást tesz. Mintegy 130 mi lliárdos forrást teremtett a Varga Mihály, Pokorni Zoltán, Tállai és Domokos csapat az adósságkezelés kamatelszámolásából. Úgy látszik, hogy ők már beszéltek Járai Zsigmonddal, és 4500 százalékpontos kamatcsökkenés várható? Ezt csak úgy felteszem kérdéské nt. De a nemzeti kulturális minisztérium sem maradt ki a szórásból, az audiovizuális archívum felállítására beállított 5,6 milliárdból 170 milliárdot tudtak ellenzéki, fideszes képviselőtársaink elvonni. Tulajdonké ppen folytathatnám a sort, most már csak néhány érdekességet mondanék. A terhességmegszakításra beállított 1,2 milliárdból 15 milliárdot csoportosítottak át képviselőtársaink, ebben élen járt Szijjártó Péter, Lengyel Zoltán, akár Kósa Lajos, Halász János. Felvetődik a kérdés, hogy ki is az adóemelő, mert amikor megnézzük, hogy például a nyugdíjemelésre beállított tételeknél mi a forrás, akkor azt látjuk, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulás emelése, amit egyébként épp most csökkentünk a vállalkozóknál, vagy a százalékos egészségügyi hozzájárulás emelése, ezek tükröződnek vissza Selmeczi Gabriella, Szijjártó Péter, Gógl Árpád és a többiek aláírt módosítási indítványaiból. Az MSZPSZDSZes képviselők által beadott módosítások az oktatásban 11,5 milliárdda l növelik a kiadásokat, például az Országos Tudományos Kutatási Alapban vagy a fiatal kutatók pályázati lehetőségeinek bővítésében vagy a Bolyaidíj emelésében. Az önkormányzatoknak beadott MSZPs, SZDSZes módosítások mintegy 17 milliárdos forrásbővülést jelentenének, amelyből
