Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 16 (186. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - JÜTTNER CSABA (SZDSZ):
3049 Azt gondolom egyébként, hogy az önök mondatai, amelyek a kilóra mérésr e vonatkoznak, egy dologban nagyon csalókák. Ha valaki valamilyen politikai döntést hoz, és nem veszi figyelembe azt az apróságot, hogy annak a politikai döntésnek a döntést támogatók és a döntést ellenzők számára milyen következményei vannak, akkor, úgy g ondolom, felelőtlenül jár el. Önök nem kérdeztek meg senkit abban a tekintetben, például a saját szavazóbázisukat sem, hogy mennyit kívánnak ennek a kérdésnek az oltárán áldozni. Természetesen nem a népszavazás 3,5 milliárdos költségére gondolok. Hölgyeim és Uraim! Ebben az ügyben talán az őszinte beszéd volna az első. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Jüttner Csaba frakcióvezetőhelyettes úr, SZDSZ, “Röghöz kötö tt beregi árvízkárosultak” címmel. Képviselő urat illeti a szó. Egy pillanat technikai szünet, ha a kártyát behelyezi képviselő úr, akkor talán működik a technika. JÜTTNER CSABA (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársa im! Tisztelt Ház! Bizonyára emlékeznek még tisztelt képviselőtársaim a 2001es tavaszi tiszai árvíz megrázó eseményeire. A máskor szelíd, kedves folyó eszét vesztett, dühödt fenevaddá változott 2001 márciusában. A megállíthatatlanul növekvő víztömeget csak órákig lehetett a mederben tartani, végül átszakította a gátat: 160 millió köbméter sáros víz zúdult a beregi térség településeire, mindent pusztítva, ami az útjába került. Ezernél több ház dőlt össze, vagy károsodott oly mértékben, hogy javításuk lehetet lenné vált, csaknem 1600 lakóépületet kellett felújítani. Megrongálódtak önkormányzati épületek, templomok, utak. Súlyos veszteségeket kellett elszenvedniük a mezőgazdaságból élőknek. Több ezer állat elpusztult. Az amúgy is elmaradott beregi térségben élők közül sokaknak mindenük a vízbe veszett. A katasztrófát követően, a példaértékű országos összefogás eredményeként ma már nincs látható nyoma a 2001es tiszai árvíznek. Sőt, az újjáépítésnek és a hozzá kapcsolódó fejlesztéseknek köszönhetően jelentősen csö kkent a térség épített környezeti elmaradottsága. Ezért, mint ott élő képviselő, ezúton is köszönetet mondok mindenkinek, aki ezt lehetővé tette, segítette. Ugyanakkor kötelességemnek tartom, hogy az újjáépítésből eredő, az árvízkárosultak számára hátrányt jelentő következményekről is beszéljek. Előre szeretném bocsátani, hogy az általam a következőkben felvetett problémákkal nem szeretnék politikai vitát gerjeszteni. Azt gondolom, a mindenkori katasztrófahelyzetek kezelése nem függhet attól, hogy éppen mel yik kormány hozza meg a szükséges döntéseket a károk felszámolására. Hátrányos következményként kell említenem azt, hogy az újjáépített házak tulajdonosai a modern kori röghöz kötés áldozataivá váltak. Az akkori kormányzati döntés értelmében a megsemmisült , illetve a javíthatatlan lakóházakat csak az állam építhette újjá, illetve a károsultak pénzbeli kártalanítást kérhettek. Az építési költségek, amelyek jelentősen meghaladták a helyben szokásos árakat, 190 és 359 ezer forint/négyzetméter volt ez akkor, ez ek az összegek jelzálogként feljegyzésre kerültek a tulajdoni lapokra, 15 éves időtartamra. Szeretném a tisztelt képviselőtársaimnak jelezni, hogy ezek a jelzálognagyságok 7,5 és 16 millió forint között mozognak. A 15 éven belül történő eladás esetén a jel zálog bejegyzett összegét az állam felé be kell fizetni a károsultaknak. Ugyanakkor a többségében elöregedett, súlyos munkanélküliséggel küzdő kisfalvakban felépült lakóházak a jegyzett jelzálog harmadáért sem adhatók el, így a benne élők 15 évig helyhez k ötöttek. Ily módon még az árvíz előtt meglévő vagyonuk feletti szabad rendelkezési jogukat is elveszítették. További hátrányt jelent a bejegyzett jelzálog akkor, ha örökösödésre kerül sor. Ugyanis az örökösöknek meg kell fizetniük az örökösödési illetéket, de az eladhatatlan épület értékéhez 15 évig nem juthatnak hozzá. Ez kiszámíthatóan ahhoz fog vezetni, hogy néhány év múlva az új épületek tucatjai állnak majd üresen a Beregben.
