Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 15 (185. szám) - Az Európai Unió irányítása alatt végrehajtott balkáni katonai békefenntartó (ALTHEA) művelethez történő magyar hozzájárulásról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - MÉCS IMRE, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3021 átveszi a műveletet. Brit részről hangsúlyozottan jelezték, készek a műveletek keret nemzeti feladatait átvenni, vinni tovább. Egyetértés alakult ki a tárgyalások során arról is, hogy ennek az új kontingensnek, tehát az EUFORerők nagyságának illeszke dnie kell a korábban, azaz ez év végéig az SFORerők nagyságához, méreteihez, és tekintettel arra, hogy azért adódhatnak problémák, az elrettentő erejének ugyanilyen erősnek és hatékonynak kell maradnia. Egyetértés alakult ki a két szervezet között az errő l történő kommunikációban is. Itt és most ki kell jelentenünk, hogy alapvető érdekünk a magyar hozzájárulás szintjének a fenntartása. Amit a miniszter úr mondott a művelettel kapcsolatban, az politikailag illeszkedik a magyar külpolitikai törekvésekhez, a balkáni stabilizációhoz, a szomszédi viszonyokhoz, egyúttal az Európai Unió önálló védelmi, biztonságpolitikai elképzeléseihez is. Az ALTHEAban való részvételben tehát nem az a kérdés, nem az a probléma - hiszen korábban Nyitray András képviselőtársam is jelezte , hogy a kormánypárti, ellenzéki frakciók egymásnak feszülnek, hiszen úgy vélem, a parlament valamennyi frakciója ezt a kérdést ugyanazon hangsúlyok mentén, ugyanúgy ítéli meg, tehát a Fidesz részéről is támogatjuk az ALTHEAban való részvételt. H elyes a miniszter úr azon felvetése, hogy alkotmányossági szempontból is célszerű volt ezt a kérdést megvizsgálni, és úgy vélem, nem volt hiábavaló a jogászok megkérdezése. Bízom benne, hogy egy jogi szakmai háttér mellett nem csúszhatunk bele olyan értelm ezési, alkotmányossági problémákba, amint azt néhány napirendi ponttal ezelőtt már a korábbi vita során érintettük. Összefoglalva: tehát a Fidesz frakciója támogatja, mert ez egyaránt fontos az Európai Unió tagjainak, egyaránt fontos nekünk, és végezetül, de nem utolsósorban egy főpróba lehet a későbbi európai közös haderő és közös biztonságpolitikai tézisek napi megvalósítására. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Az SZDSZképviselőcsoport írásban ugyan nem jelezte felszólalási szándékát, de a monitoron megjelent Mécs Imre neve. Kérdezem a képviselő urat, vezérszónokként kíváne most szólni. (Mécs Imre bólint.) Igen. Öné a szó. MÉCS IMRE , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Furcsa ez a mai nap, hiszen mintha valami ismeretlen dramaturg összerendezte volna ezt a két missziót. Ezeket nem lehet elszeparálni, hiszen mind a kettő a magyar fegyveres erőknek a kollektív védelemben, a kollektív tevékenységben való részvételéről szól, mind a kettőben fontos szerepről van szó. A különbség annyi, hogy az iraki kontingens esetében az ENSZ Biztonsági Tanácsa felhívásai alapján humanitárius, a demokráciát kibontakoztat ó stabilizációs tevékenységre vállalkoztunk az Országgyűlés hozzájárulásával. Az volt a teljesen józan és ésszerű javaslat, hogy az iraki választások lebonyolításáig, de legkésőbb március 31ig maradjunk ott, és akkor vonuljunk ki, amikor ez minden szempon tból a legbiztonságosabb, biztonságos az ott lévő csapataink számára és az ottani demokrácia lassú fejlődése szempontjából is. (20.00) Azonban az ellenzék nem támogatta az ottmaradást. Úgy gondolom, ezzel komoly nehézséget okoz a megítélésünkben é s a csapataink visszahozásában. Közismert katonai tény, hogy visszavonulásnál van a legtöbb veszteség és a legnagyobb veszély. Ez közismert katonai tény, s nemcsak Klauzewitz óta, hanem sokkal régebb óta így van. Bizonyos ódiumot el kell viselnünk azért, m ert idejekorán visszahozzuk onnan a csapatainkat, ugyanakkor pedig veszélynek tesszük ki a katonáinkat. De ez lezárult, döntött az Országgyűlés, december 31e után kénytelenek vagyunk visszahozni a csapatainkat.
