Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 15 (185. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
2942 Tisztelt Képviselőtársaim! Csak a fe lesleges bürokráciától megszabadított, bonyolult és átláthatatlan adóktól és járulékoktól megmentett, kartellektől mentes, javuló gazdaság teremthet jobb létet Magyarországon. Higgyék el, ez a legjobb gazdaságpolitika, és ez a legjobb szociálpolitika is. H a a választók azt látják, hogy a politika tehetetlen, nem képes megoldani az ország versenyképessé válását akadályozó problémákat, akkor véleményt nyilvánít, és elmennek Bécsbe, Pozsonyba, Komáromba, Nagyváradra, Aradra és Szabadkára vásárolni, de félő, ho gy előbbutóbb vállalkozásokat alapítanak, és ott teremtenek munkahelyet. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) A Magyar Demokrata Fórum felelős választ vár, mit tesz a kormány ennek a folyamatnak a megakadályozására. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, frakcióvezetőhelyettes asszony. Katona Tamás pénzügyminisztériumi politikai államtitkár urat illeti a szó a kormány részéről. Államtitkár úr! DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Frakcióvezetőhelyettes Asszony! Ön fölvetett olyan kérdéseket, amelyek részben az ország gazdaságpolitikáját érintik, részben a társada lompolitika jó néhány kérdését vetette föl. Azért, ha meg tetszik engedni, válaszolnék rá, ha lehet. Ami a társadalompolitikát illeti: az külön kérdés, hogy kit tekintünk a középosztály részének. A modern szociológia azt mondja, hogy a modern társadalmakba n egy olyan rétege van a társadalomnak - ezt a fejlett világban nagyjából kétharmadra teszik , akik olyan körülmények között fogyasztanak, olyan körülmények között élnek, amely elfogadható az ország társadalma számára. A magyar középosztályt a szociológia korábban olyan egyharmadnyira tette, vagyis azt mondta, hogy arányában körülbelül a fele a nyugateurópai szintnek. Azt gondolom, hogy ez a különbség részben valós, részben talán ennél kisebb különbségről van szó. De az kétségtelen, hogy nálunk az életszí nvonal nem éri el az Európai Unió átlagát. Itt az egyik nagyon fontos kérdés, hogy a gazdaságpolitika a felzárkózás irányába halade, vagy azzal ellentétesen. Az elmúlt két év adatai egyértelműen azt mutatják, hogy a felzárkózásunk folytatódik, sőt valamel yest gyorsult is. Ha azt nézzük, hogy az Európai Unió átlagát száznak vesszük, akkor a magyar, egy főre eső bruttó hazai terméket tekintve, tehát ami az ország fejlettségi szintjét jelenti, néhány évvel ezelőtt 5657 százalék volt a magyar fejlettségi szin t, a legutóbbi adatok 62 százalékot mutatnak, tehát ez a felzárkózás irányába halad. A gazdaságpolitika egyik nagy eredménye az, hogy mennyire vagyunk versenyképesek. Az kétségtelen, hogy ennél jóval komplexebb kérdés, de ezen belül nagyon lényeges az, hog y az elmúlt két évben nem lehetett minden olyan kérdésben kiigazítani a gazdaságpolitikát, amit a 20002001 fordulóján kezdődött, nagyon rossz folyamatok jelentettek. Tulajdonképpen akkor, 2000 végén letért a magyar gazdaság az exportorientált és a beruház ásvezérelt gazdaságpolitikáról, és rátért egy fogyasztásvezérelt gazdaságpolitikára. Ennek az a hátránya, hogy egykét évig úgy tűnik, mintha sokkal jobb lenne a helyzet, és utána aztán olyan körülményeket teremt, amelyben a versenyképességünk valóban csor bát szenvedhet. E versenyképesség megjavítása és további javítása az egyik fontos célja a gazdaságpolitikának. A tavaly nyár végén kezdődött kiigazítás tulajdonképpen pontosan ezt a célt szolgálja, és ebben szerencsére sikerült eredményt elérni. Ami az adó rendszerek közötti különbséget, vagy ahogy tetszett is fogalmazni, az adószinteket illeti: itt a magyar adószint nem magasabb, mint az Európai Unióban, sőt néhány százalékponttal alacsonyabb. Nemrégiben megjelent valamelyik napilapban egy elemzés, amely sa jnálatos módon hibás adatokat tartalmaz, például a vállalkozások adóit nem a GDPből vette, hanem ahogy írja az
