Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 9 (184. szám) - Jelentés az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről, valamint az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - ENDRE SÁNDOR (Fidesz):
2913 értel emben is megosztó fogalom, tehát inkább kerülni kellene ennek a használatát. Mindenesetre azt a szociológiai folyamatot, ami a DunaTisza közén élő emberek, a mezőgazdaságból élő emberek életében az utóbbi években lejátszódik a kedvezőtlen meteorológiai ha tásoknak kitett területen, valamilyen módon mindenképpen leírandók, nevezzük így ezt, hogy a DunaTisza közi hátság problémái. Legutóbb éppen Németh Imre miniszter úrhoz fordultunk, többek között Balogh László, MSZP, Lezsák Sándor, MDF, jómagam, Fidesz, és még több képviselőtársam. Ez a levél október 7én kelt, a miniszter úr mind a mai napig erre a levélre nem válaszolt; bizonyára más dolga is van, mint országgyűlési képviselőkkel foglalkozni akár a parlamentben, akár levelezgetni. De azt gondolom, hogy ez a probléma talán megérne annyit, hogy a miniszter úr szóba álljon velünk. Nemcsak a BácsKiskun megyei emberek problémája ez, hanem Csongrád megye, Pest megye és Szolnok megye területére vonatkozik ez a probléma. 2002 év végén, amikor az Országgyűlés az o rszágos területrendezési tervről szóló törvényt tárgyalta, a módosító indítványt konkrétan Balsay István fideszes országgyűlési képviselőtársammal nyújtottuk be, ahol is szerettük volna a DunaTisza közi homokhátság problémáját egy, az Európai Unió jogrend jében használt terminológiával rögzíteni. Akkor ez nem kerülhetett a törvénybe, vélhetően politikai okokból, hiszen fideszes képviselők nyújtották be a módosító indítványt. Úgy szerettük volna a fogalmat rögzíteni, mint ahogy ez Ausztriában, Finnországban vagy a nem EUtag, de mégis az EUnormákat alkalmazó Norvégiában szokásos, a szélsőséges időjárási körülményeknek kitett területekkel kapcsolatban. Ez akkor nem sikerült. Ennek folyományaként azonban az Országgyűlés négypárti kezdeményezésre elfogadott egy olyan országgyűlési határozatot 2003ban, amelynek a címe pontosan az volt, hogy az egyes területi folyamatok megvalósítását szolgáló kormányzati intézkedésekről szóló országgyűlési határozat. Ebben több más is volt, de az első és legfontosabb, számunkra legfontosabb része a DunaTisza közi homokhátság vízpótlásáról szóló korábbi, 1995ös országgyűlési határozat végrehajtásáról szól. Ekkor az Országgyűlés úgy döntött, a kormányt felkéri arra, hogy 2003. december 31éig adjon tájékoztatást ennek az országgy űlési határozatnak a végrehajtásáról. Most 2004. november 9e van, és még mindig nem került az Országgyűlés elé ez a jelentés, bár a területfejlesztési bizottság valamikor szeptemberben tárgyalt ebben a témakörben egy tájékoztatót. É n azt gondolom, hogy az az összevisszaság, az a szervezetszociológiai értelemben vett rendezetlenség, amely jelen pillanatban a magyar területfejlesztés ügyét a kormányban jellemzi, jól érzékelhető, hiszen most a magyar mezőgazdaságról beszélgetünk itt, az Országgyűlésben, a DunaTisza köze mégis átkerült a Kolber Istvánféle, területfejlesztéssel foglalkozó tárca nélküli minisztériumhoz. (17.50) Azt gondolom, az, hogy bár a téma mezőgazdasági, de a területfejlesztésért felelős miniszter nincs a teremben, e z is jelzi, hogy a kormányzati szándék mindenképpen kérdőjeles ebben az ügyben. Azt szeretném az önök számára bemutatni és világossá tenni, hogy a DunaTisza közi homokhátság ügye valószínűleg nem oldható meg, nem oldható fel a parlamenti pártpolitikai log ika alapján, hiszen a rendszerváltás óta eltelt időszakban minden kormány megpróbált ebben az ügyben tenni valamit. Jelen pillanatban azt láthatjuk, hogy különböző elképzelések vannak a probléma megoldására. Szanyi Tibor államtitkár ezt a kérdést úgy látja - idézem egy kérdésemre adott válaszából , hogy a program ütemes végrehajtásához 2004ben mintegy 1350 millió forint költségvetési forrásra lett volna szükség, ezzel szemben 2004ben a költségvetési törvény szerint erre a programra mindössze 403 millió f orint állt rendelkezésre. Ugyanez a helyzet egyébként 2003ra is, és ha a 2005ös költségvetést nézzük, amit a Ház már tárgyal, akkor azt láthatjuk, hogy ott sem szerepel a teljes összeg, ott sem tervezte be ezt az előterjesztő.
