Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 9 (184. szám) - Jelentés az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről, valamint az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP):
2855 Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 2002 előtti múl ttal a továbbiakban már nem kívánok foglalkozni. Csak azért, hogy itt is egy kicsit próbáljuk a szálakat elsimítani, szeretném leszögezni, hogy az én álláspontom az - és nemcsak az enyém, hanem a szakmában nagyon sokaké , hogy a magyar mezőgazdaság válság a a '80as években elkezdődött, tehát a rendszerváltás már egy válság felé haladó mezőgazdaságot ért; ekkoriban már a pénzügyi megszorítások miatt, a keleti piacok szűkülése miatt csökkent a magyar mezőgazdaság jövedelmezősége, és a feldolgozóipar egy rész e, a konzervgyárak kezdtek tönkremenni. Majd utána jött a rendszerváltás, és én arról beszéltem - ezt meg is írtam egyébként a Tiszatájban, képviselőtársamnak mondanám, még '93ban, “Paraszti jelen idő” címmel , hogy az egész kárpótlás és tulajdonváltás k érdése egy közjogi csapdába esett. Politikai alku köttetett, amiben a legkevesebb szerepe a parasztoknak és a kisgazdáknak volt egyébként. Az alku arról szólt - miután visszadobta az Alkotmánybíróság a kárpótlási törvényt, ami arról szólt volna, hogy csak az kaphat földet, akinek földje volt , hogy a kárpótlásnak egy árveréses technikája került elő, amiben az összes kárpótlás rázúdulhatott a földre. Ez pedig majdnem egy nemzeti katasztrófához vezetett. Én akkor is elmondtam, hogy ehhez képest jobb lett vol na egy reprivatizáció, ha azt akkor normálisan meg lehetett volna beszélni. Ezt sok országban - Romániában, Csehországban is - megcsinálták, és nem lett belőle nemzeti katasztrófa. Ennyit akartam csak mondani a múltról, és azt, hogy természetesen mindegyik kormány hozzátette utána a maga hibáját ehhez, mert aztán még abban a ciklusban a szövetkezeti részaránytulajdon is elég katasztrofálisan lett elrendezve, és a részjegyek is. Ugyanakkor nem látom azt, hogy bárki restaurációt próbált volna csinálni a követ kező években; mindenki vagy nem cselekvéssel, vagy téves cselekvéssel hozzátette a maga hibáját. Ezért ideje volna már ezt az egész agrárpolitikát valóban az Unión belül most már nemzeti agrárpolitikává tenni. Ennyit akartam csak a múltról mondani. Köszönö m szépen. (13.10) ELNÖK (Harrach Péter) : Gőgös Zoltán képviselő úré a szó. GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Két dologra szeretnék reagálni. Az egyik a szövetkezeti üzletrész. Majd eljuttatom Lengyel Zoltán képviselőtársamnak azt az ÁPV Rt.b en valamikor régen született határozatot, amit hál' istennek azért nem sikerült megvalósítani, hogy a felvásárolt szövetkezeti üzletrészekből, ami még működőképesnek tekintendő - ez körülbelül 60 milliárdból 20 , azt kinek akarták tovább értékesíteni. Én úgy tudom, meg a határozat szerint is, hogy a 12 állami gazdaságnak, tehát ennyit arról a nagy üzletrészpolitikáról, ami olyan sokat segített az ágazaton. Segített volna sok emberen, az igaz, de nem azokon, akiken igazából kellett volna. A másik, hogy Sza rvason van Európa legnagyobb vetőmagüzeme, tehát én nem értem, hogy miért mond olyat képviselőtársam, hogy a vetőmagot euróban kell számolni. Magyarországon állítják elő a felhasznált vetőmag 90 százalékát. Néhány ritka kivétel, mondjuk, a repcénél előford ul meg a napraforgónál, hogy nem, de a kukorica, gabonavetőmagelőállítás Magyarországon folyik, tehát ott nem számít az árfolyampolitika. Ezt csak úgy szerettem volna pontosítani. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból.) A másik, ha képviselőtársam tisztában lenne azzal, hogy milyen összetételű egy gépfejlesztés... - igaz, még az előbb azt mondták, hogy nem volt beruházás, de akkor nem tudom, miről beszélnek, hogy ott meg milyen jó volt az erős forint, tehát ezt is el kellene dönteni. Meg talán azt is, képvis előtársaim, hogy 2003at nem lehet 2002vel soronként összehasonlítani, ott teljesen más támogatási szisztémára tértünk át, és rengeteg olyan támogatási forma volt, ami nem az agrárberuházási sornál szerepel - ezt majd meg kellene nézni, képviselőtársam. D e például a SAPARDról itt senki nem beszélt, és az élelmiszeripar beruházásainak döntő többsége akkor indult
