Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 9 (184. szám) - Jelentés az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről, valamint az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP):
2841 hozzátartozik, hogy ne csak a tészek, bészek, meg a tcsk irányába mozduljunk el, hanem el kellene azon is gondolkodni - és én úgy tudom, vannak is ilyen kezdeményezések , hogy nem lennee célszerű, vagy célszerű lennee, mondjuk, állami segítséggel, ahol én egyértelműen megint csak a hitellehetőséget tartom egyedül elképzelhetőnek, hiszen direkt támogatást n em adhatunk, elsődleges feldolgozó üzemet vagy üzemeket létesíteni, pótolva azokat az üzemeket - és most itt MDFes képviselőtársam már nincs itt a teremben , ahol annak idején nagyonnagyon nagy hiba történt, amikor az élelmiszerfeldolgozó üzemek egy na gyon kis többség szavazata alapján nem maradtak a szövetkezetek tulajdonában. Ezt valahogy vissza kellene pótolni, hogy, mondjuk, dán mintára itt is legyen olyan vágóhíd, ami a hárommillió sertés felét egy helyen, egy környezetszennyezéssel levágja, és lén yegesen olcsóbb hazai alapanyaggal látná el a feldolgozóipart. Ha nem ebbe az irányba megyünk el, akkor lehet, hogy különböző eredetvédelemmel, mondjuk, a Pick szaláminál meg tudjuk majd akadályozni, hogy ne legyen benne dán sertés, mert ez megint csak raj tunk múlik, hogy ebben össze tudunke fogni, és én most nagyon kérem ennek kapcsán ellenzéki képviselőtársaimat: ne rontsuk a magyar termelők pozícióit azzal, hogy itt folyamatosan paprikával meg egyébbel riogatjuk a közvéleményt. (Közbeszólás a Fidesz sor aiból: Beszéljünk őszintén!) Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a paprikaügyben meg a többiben is szerintem minden olyat megtett a jelenlegi kormány, amit első lépésként megtehetett, mert az Európai Unió tagjaként sokkal többre nincs lehetőségü nk. Nagyságrendekkel több brazil paprika érkezik az Unióba, mint amennyit mi fölhasználtunk. Nagyságrendekkel! Én azért kérem, hogy zárjuk le ezt az ügyet, egyelőre ez a kérdés megoldódott, ne rontsuk tovább a pozícióinkat, mert tényleg el fogják rólunk hi nni, hogy mi itt csak silány meg selejt terméket gyártunk, ami, nagyon jól tudjuk, pontosan a paprika esetében nem igaz, és ez egyikünknek sem jó, higgyék el. Tehát még egyszer, azzal lehet, hogy a Pick szaláminál el tudjuk érni, hogy ne legyen benne dán d isznó, de már nem biztos, hogy a többi normál vágóhíd vagy feldolgozó által előállított termékben is el tudjuk érni, mert hölgyeim és uraim, 15 éve Magyarországon piacgazdaság van. Vagy tudomásul vesszük, hogy egy nyitott piacon, ami egy 500 milliós európa i uniós piacot jelent, a feldolgozóüzem igenis, ha olcsóbban meg tudja szerezni a félsertést, mint Magyarországon, meg fogja venni a félsertést. Semmivel nem tudjuk megakadályozni. Egy módon tudjuk megakadályozni, hogy a termelők összefogásával, meg a jele nlegi élelmiszerfeldolgozók összefogásával csinálunk egy olyan vágóhidat, ami hasonló kapacitásokra képes, mint az ottani vágóhidak. Nem beszélve arról, hogy a háttérben meg olyan sertéstelepek kialakítására kell törekedni, és nem biztos, hogy a tízdarabo s háztáji gazdálkodást kell óriási pénzekkel támogatni, bármennyire is furcsa az, amit itt képviselőtársam is mondott, hogy fogy a háztájiban a disznó. Uraim! Annyi mindig lesz, amennyit saját maga az ember otthon levág, már csak az íze miatt is megtartja, de nem biztos, hogy piaci körülmények között az versenyképes termelést jelent. Annak az embernek azt kell javasolnunk, hogy próbálja meg - de nyilván nemcsak javasolnunk, hanem hozzá is segítenünk - azt a tevékenységét, hogy tart három disznót meg néhány tehenet, azt egy falusi turizmus vagy falusi vendéglátás keretein belül hasznosítsa, mert ebből lehet, hogy meg fog tudni élni, de abból, hogy üzemszerűen, mondjuk, tíz vágósertéssel foglalkozik, abban nem vagyok biztos. Tehát ebben kellene nekünk konszenz usra jutni ebben az ágazatban, hogy ne menjünk már szembe a világ folyamataival, mert ennek értelme nem lesz. Mert mi beszélhetünk arról, hogy itt mindenkit életben tartunk, minden termelőt valamilyen szinten; még egyszer mondom, nagyon sokat életben tartu nk, ha hajlandók lesznek integrálódni, és hajlandók leszünk ezeket az önszerveződéseket tovább támogatni, amit azért elég intenzíven elkezdtünk, azt hiszem, ezt senki nem mondhatja ránk, hiszen több mint száz tész alakult ebben a termelésben. (12.10) Eljut ottunk oda, hogy a zöldséggyümölcs kereskedelem több mint 10 százalékát már ők bonyolítják a korábbi nullával szemben, de van, ahol ez Európában 30 százalék is. S azt is tudnunk
