Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 9 (184. szám) - Jelentés az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről, valamint az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - DR. KIS ZOLTÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2833 jobb minőségben, versenyképes terméket állít elő; és a nemzetgazdaság egy másik ágazata az innen kieső emberm ennyiséget fel tudja venni, át tudja vinni akár a szolgáltatás, akár egyéb nemzetgazdasági ágak irányába. Hát ez vidéken nem nagyon következik be; és akkor itt van az, amiről szólunk, hogy a magyar mezőgazdaságban és a magyar vidéken az az oly sokszor emle getett vidékfejlesztés, amely kormányról kormányra mindig szétaprózottan, több tárcánál is megjelenik, mennyire tud összehangolt forrásokat teremteni, úgy európai, mint saját erőből, hogy ez a vidékfejlesztés valóban eredményes és céltudatos legyen. Érdeke s, hogy ma, a mai kormánystruktúrában a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium pénzügyi keretei között a legkevesebb a tipikusan vidékfejlesztési pénz, jóllehet más tárcáknál, amelyeknek a nevében nincs is benne, hogy vidékfejlesztés, több juthat e rre. Jó lenne, ha ez most már egyszer koncentrálódna, és a vidékfejlesztés - az ágazatok szerinti megoszlás helyett - valóban funkcionálisan látná el a feladatát. Magyarul: a versenyorientált mezőgazdasági termelés egy külön terület, amelyben a támogatási arány, a szántókra vetített körülbelül 4,5 millió hektár normatív támogatásban megjelenik, a kiegészítő támogatásokkal, az erdővel és az egyéb területekkel összességében 7,7 millió hektár. És van egy másik szegmense a mezőgazdaságnak, amely a vidék úgyneve zett népességmegtartó erejét is szolgálja, amiről oly sokat beszéltünk már: ez a második pilléres támogatás, amelyről azt mondom, hogy aki a versenyszférában van, természetesen neki azokkal a partnerekkel, versenytársakkal kell szembenéznie, akik Európában nyilván jobban ki vannak stafírungozva, mint a mieink, még mindig, de a szabályrendszer egységes lesz. 20072008 után, amikor a kiegyenlítődés bekövetkezik a támogatásban, ebbe a versenyszférába mi már önállóan, nemzeti erőből nehezen fogunk tudni beavatk ozni. (Dr. Géczi József Alajos: Úgy van!) Tehát ezt a csoportot kell helyzetbe hozni. De mi van a másikkal? A másikkal, amiről itt már volt szó a mai vitában is, nevezetesen, akik az extenzív, tájfenntartó, ökológiailag is preferált úgynevezett környezetga zdálkodásban vesznek részt. Nem volt túl szerencsés az a megjegyzés, ami ellenzéki oldalról úgy hangzott, hogy ez a kormány ezzel semmit nem foglalkozott, ugyanis 2002ben az erre az ágazati támogatásra jutó összeg 2 milliárd forintot tett ki, 2003ban ez 4 milliárd forint volt. Ettől persze nem lehetünk megnyugodva, egyik sem jelentett túl sokat azok számára, akik itt gazdálkodtak. Azonban arra figyelemmel kell lenni, hogy Magyarországon ennek a területnek a potenciális érintettjei közel 2 millió hektár fö ldterület tulajdonosai vagy használói. Az a 2 millió hektár, amely abban a versenyszférában és abban az intenzív termelési módban, amiről az előbb szóltam, nem vehet részt, versenyképtelen. De nem is kell, mert soha nem hozna nekik annyi hasznot - sőt, a j övedelemtermelő képessége inkább még rosszabb , amiből meg tudnának élni, és károkat is okoznának egy intenzív termeléssel. Ezért a 2003as beszámolóban megjelenő támogatási adatok ugyan szépek, de istenigazából nem igazítanak el arról, hogy elkezdődötte az üzemmérethez kötött támogatási rendszer. Elkezdődötte, hogy azt mondjuk: 200 milliárd forintos fejlesztés és beruházás következett be, amiből nyilván az élelmiszeripar is, némi visszaeséssel, de szépen kapott, a termelői ágazatban ez nagyon komoly fej lődés volt, de hogy ezek a fejlesztések valóban igazodtake az adott gazdálkodó termelési szerkezetéhez, és javítottáke annak hatékonyságát. (11.30) Azt kellene nekünk figyelni, amikor a 2003as beszámolót tárgyaljuk, hogy azok a támogatási rendszerek, am elyekkel 2007től szembe fogunk kerülni az Európai Unió teljes új költségvetésében, egyértelműen már jelzik - 2000ben ez eldőlt , hogy a termeléshez kötött támogatások csökkenni fognak. Ezek a csökkenő támogatások azt jelentik, hogy a nyugati, tehát a ré gebben európai uniós tagállamokban dolgozók versenyelőnye nőni fog, mert nekik nincs olyan beruházási igényük, nem olyan jellegű az energiafelhasználás, mint amiről itt szó volt nálunk, hogy hagyományos energia és azon belül is mennyire pazarló, nem mindeg y, hogy milyen infrastruktúrával vannak kiépítve. Egy