Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 9 (184. szám) - Jelentés az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről, valamint az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója:
2815 A fenti hatások az agrárágazat szereplőinél szakértői becslések szerint összességében mintegy 300 milliárd forint bevételkiesést okoztak. A magyar agrárgaz daság - a multifunkcionális szerepéből következően - a nemzetgazdasági GDPhez való hozzájárulásnál sokkal jelentősebb gazdasági tényezője a nemzetgazdaságnak. Az ágazat a kedvező ökológiai adottságok kihasználásában, a vidék fejlesztésében, a vidéki lakos ság foglalkoztatásában, életminőségének befolyásolásában alapvető szerepet játszik. A külkereskedelemben tartósan pozitív egyenlegével a fizetési mérleg stabilizáló szerepe is jelentős. A mezőgazdaságnak, természetesen ideértve az erdő- és vadgazdálkodássa l, valamint a halászattal foglalkozókat, a megtermelt bruttó hazai termékből való részesedése 2000 óta 4 százalék alatti értéket tesz ki. A Központi Statisztikai Hivatal előzetes nemzetgazdasági adata alapján a mezőgazdaság 2003. évi teljesítménye mintegy 3 százalékos részarányt mutat. Az Európai Unió tagországainak többségét jellemző 25 százalékos sáv középső részén helyezkedünk el. A 3 százalékos mérték azonban csak a mezőgazdasági alapanyagtermelés részesedését tükrözi. Ez közel 4 százalékponttal növek szik, ha az élelmiszeripar teljesítményét is figyelembe vesszük; és az úgynevezett agrobizniszt, tehát a hozzá kapcsolódó műtrágya, növényvédőszergyártást, gépforgalmazást és hasonló szolgáltató tevékenységeket alapul véve további 35 százalékpontos rész aránynövekedést kapunk. Ez azt mutatja, hogy az agrobiznisz nagyságrendje tehát 10 százalék fölötti részarányt mutat. A mezőgazdaság 2003. évi bruttó kibocsátása folyó áron 0,8 százalékkal maradt el az előző évitől, természetesen a mezőgazdaság ilyen muta tóját még a megelőző évi, raktáron lévő termés is nagymértékben befolyásolja. Tehát egy rendkívüli elemi kár hatása nemcsak az adott évben érződik, hanem főként az azt követő évre is kihat. A két főágazat közül az állattenyésztés bruttó kibocsátása 4,3 szá zalékkal csökkent, a növénytermesztésé viszont 2,2 százalékkal növekedett, éppen az előbb említett hatás miatt. A 2003. évi rendkívüli aszály miatt gyengék a növénytermesztési eredmények, például a megelőző évinél 3 millió tonnával kevesebb gabona termett, pedig a megelőző évben is voltak elemi károk. Egy átlagos évhez képest a kiesés 56 millió tonna közé tehető. És természetesen meg kell említeni a piaci helyzetet: a növénytermesztés esetében ennek következtében 20 százalékkal nőtt a növényi termékek ársz ínvonala, hisz ez a terméskiesés rendkívüli piaci hatásokkal is járt. Az ágazat tőkearányos jövedelmezősége alacsonyabb a többi nemzetgazdasági ágazaténál, ezért a tőkevonzó képessége is gyengébb. Ugyanakkor pozitív tényként értékelhető, hogy a mezőgazdasá gnak a nemzetgazdasági beruházásokból való részesedése a 2003. évben 6,2 százalék, amely a rendszerváltás óta a legmagasabb értéket érte el, és ami érdemben meghaladja a GDPből való részesedésünket. Ez, mint említettem, 3 százalékos, tehát egy dupla volum enű beruházási ráta, egy megújuló ágazat képét vetíti elénk. Ez azt jelzi, hogy a mezőgazdaságból élők hosszú távon és tartósan az ágazatban gondolkodnak, megélhetést látnak benne, hajlandók és képesek ebbe az ágazatba invesztálni. A nemzetközi irányzathoz hasonlóan az elmúlt évtizedben Magyarországon is folyamatosan csökkent a mezőgazdaságnak az összes foglalkoztatottságon belüli aránya. 2003ban ez az érték 5,5 százalékot tett ki. Az élelmiszergazdasági export arányának csökkenése 2003ban is folytatódot t, hisz más termelési ágazatokban lényegesen dinamikusabb exportnövekedés van - ez önmagában az aránycsökkentést indukálja. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek a nemzetgazdaság összes exportjából 6,5 százalékkal részesedtek. Ugyanakkor rendkívül f ontos tényező, hogy az élelmiszergazdaság külkereskedelmi egyenlege az elmúlt években mindig pozitív volt. Ez a folyamat 2003ban annak ellenére sem szakadt meg, hogy az előző évhez viszonyítva a rendkívüli időjárás következtében 5,8 milliárd forintos rom lás következett be. A kivitel és behozatal egyenlege ennek ellenére elérte a 300 milliárd forint aktívumot. Az Európai Unió tagállamaiba irányuló kivitelünk értéke 1,6 milliárd USAdollárt tett ki - 315 millió
