Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 8 (183. szám) - Az iraki válság rendezése érdekében tett erőfeszítésekhez történő magyar katonai hozzájárulásról szóló 65/2003. (VI. 3.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ):
2789 soraiból: Hát azt nem…) , de azért remélem, hogy Orbán Viktor akkor nem mondta volna, hogy na, hát akkor tessék otthagyni Európát, tessék hazamenni. Nyilvánvalóan, amikor nőket megerőszakolnak, amikor börtönökben súlyos emberi jogi atrocitások történnek, akkor nem az a megoldás, hogy hátat fordítunk a missziónak, hanem az, hogy aki elköveti a bű ncselekményt, azzal szemben egy jogállamra jellemző módon a törvények erejével lesújtunk. Ez történt. Nem olyan régi hír, hogy az elkövetők nagyon súlyos börtönbüntetéseket kaptak. De ez nem lehet indok arra, hogy elveszítsük a hitünket döntésünk erkölcsi megalapozottságában. Tömegpusztító fegyverek. Egyetértek Szabó képviselő úrral: voltak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa megállapította, hogy voltak Irakban tömegpusztító fegyverek. Szaddám Huszein elfelejtett beszámolni arról, hogy ezekkel mit csinált. Egyébkén t Aziz miniszterelnökhelyettestől, volt külügyminisztertől lehet tudni, hogy Szaddám Huszeinnek az volt a stratégiája, hogy elhiteti a világgal, hogy vannak tömegpusztító fegyverei, mert leginkább így tudott nagy nyomást gyakorolni egyébként az arab orszá gokra. Tehát ha a világ abban a tévedésben volt, hogy ott voltak tömegpusztító fegyverek, annak két oka volt. Az egyik, hogy korábban tényleg voltak, az ENSZ BT megállapította, és a másik maga az iraki politika, amely dőre módon ezt kívánta a világgal elhi tetni. Itt jutunk el ehhez a nagyon faramuci érveléshez, ami a közvéleménnyel kapcsolatos. Áder János frakcióvezető úr súlyos szavakat használt a miniszterelnök úrra, holott ebben a vitában szerintem a miniszterelnök úrnak abszolút igaza van. Ha egy politi kai döntés csak annak a függvénye, hogy adott esetben az ország lakosságának relatív vagy abszolút többsége mit gondol egy kérdésről, akkor valószínűleg fideszes képviselőtársaim nagyon meg fognak bántódni, ha most azt mondom, hogy tehát a Fidesz, ha nyern i fog, vissza fogja állítani a halálbüntetést. Mert ha megkérdezik az embereket, akkor az emberek többsége bizony halálbüntetéspárti. És én mégis azt gondolom, hogy a Fidesz nem fog ilyet lépni, nemcsak azért, mert remélhetőleg nem kerül hatalomra, hanem azért sem fog ilyet lépni, mert tudja, hogy vannak olyan dolgok, amelyekben nem lehet minden alkalommal a közvélemény után menni. Nekem meggyőződésem, hogy az Egyesült Államok lakossága szeptember 11ét megelőzően nem volt híve az iraki háborúnak. Érdekes módon utána az lett. Hát most nekünk meg kell várnunk, hogy Magyarországgal szemben is valamilyen terrorista támadás következzék be? És akkor a közvélemény majd amellé áll, hogy katonailag lépjünk föl ez ellen? Nekem meggyőződésem, hogy mindenki ebben a te remben, mindenki, minden fideszes és minden független képviselő azon a véleményen van, hogy a világot fenyegető legnagyobb veszély ma a terrorizmus, és mennél szélesebb az a koalíció, amellyel ezzel szemben fel tudunk lépni, annál nagyobb az esélye - és mé g így sem elegendő sajnos , annál nagyobb az esélye annak, hogy a terrorizmussal szemben fel tudjunk lépni. (21.30) Valóban, Solana tényleg azt mondta, amit Áder János mondott: lehet, hogy nem kerülhet sor a választásokra, mert annyira rossz a helyzet Ira kban. Mi következik ebből? Az, hogy gyengítsük a koalíciót, vagy pedig inkább az, hogy érveljünk Brüsszelben, érveljünk a világ más demokratikus fórumain, hogy fokozzuk erőfeszítéseinket? Több ország megy oda segíteni az iraki népnek annak érdekében, hogy ne is hangozhassék el ilyen mondat, legalábbis megalapozottan, hanem valóban Irakban lehessen szabad választásokat tartani, és végre kezdődjék meg a demokratikus építkezés. Engedjék meg, hogy egypár szót szóljak... - nem tudom, elnök úr, nekem is csak tíz percem van most? ELNÖK (Harrach Péter) : Még önnek is, képviselő úr. (Derültség a Fidesz soraiban.) DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ) : Tíz percem van. A jogi helyzetről annyit, hogy sajnos valóban az a helyzet, hogy ha a Fidesz nem járul hozzá a mandátum meghosszabb ításához, akkor Magyarország december 31e után nem maradhat kinn. Ez azért probléma, mert arra vállaltunk kötelezettséget, hogy december 31éig a
