Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 8 (183. szám) - Az Országgyűlés döntése a Fidesz képviselőcsoportja által benyújtott kérelemről, az ügyrendi bizottság 41/2002-2006. ÜB (2004. október 27-i) eseti jellegű állásfoglalásával kapcsolatban - DR. WIENER GYÖRGY, az ügyrendi bizottság előadója:
2770 Tisztelt Országgyűlés! Szintén ötperces időkeretben megadom a szót Csiha Judit bizottsági elnök asszo nynak, aki a bizottság állásfoglalásának indokait ismerteti. (Jelzésre:) Csiha Judit helyett Wiener György fogja elmondani az állásfoglalást. DR. WIENER GYÖRGY , az ügyrendi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgy űlés! (Zaj.) Némi csöndet kérnék még fideszes képviselőtársaimtól is, mert nem árt a dolgok lényegét megismerni. (Derültség, moraj a Fidesz soraiban.) Mindaz, ami most történik, Salamon László képviselő úrnak köszönhető. (Egy hang az MSZP soraiból: Így van ! - Szórványos taps az MSZP soraiban.) A bizottság egyszerűen nem hozhatott más döntést, mint amit a 36., majd a 41/20022006. számú eseti állásfoglalásban, ugyanis Salamon László jóvoltából 2001. május 10én született egy olyan általános érvényű állásfogl alás, amely kizárja azt, hogy a házelnök bármiféle tartalmi kérdést megvizsgáljon. Ennek az állásfoglalásnak az értelmében a házelnöknek egyetlenegy lehetősége van: elemezze azt, hogy valóban a frakcióvezetőtől származike a bejelentés, illetőleg megvizsgá lja azt, hogy a bejelentés írásban történt, avagy sem. (19.40) Amikor a 36/20022006os eseti állásfoglalást meghozta az ügyrendi bizottság, akkor azt a Fidesz nem kifogásolta. Ezzel lényegében elismerte, hogy más döntés nem születhetett. Amikor megszülete tt a második, hasonló jellegű döntés is, akkor a Fidesz már megtámadta ezt az állásfoglalást, mégpedig döntően azért, mert úgy ítélte meg, hogy valamilyen módon mégiscsak ki kell fejeznie, hogy melyik oldalon áll az MDFen belüli vitában. Jeleznem kell azt , hogy természetesen 2001. május 10én az általános érvényű állásfoglalás nem véletlenül született meg. A 67/19982002es általános érvényű állásfoglalásnak az volt a lényege, hogy ne lehessen megvizsgálni, jogszerűen zártáke ki Torgyán József pártelnököt a saját frakciójából, avagy sem. Azonban a Salamon úr által vezetett akkori ügyrendi bizottság túllőtt a célon. Nem egyszerűen azt mondta ki az általános érvényű állásfoglalásban, hogy nem kell megvizsgálni azt, hogy a frakció a frakciószabályzatnak megfe lelően hoztae meg a döntését, hanem ezen túlmenően felmentette a házelnököt attól a kötelezettségétől, hogy bármiféle vizsgálódást tegyen. Ennek következtében egyértelműen sérült a Házszabálynak az a rendelkezése, amely szerint a frakció tagjait a frakció zárhatja csak ki. S hogy ez mennyire előre látható volt, az egyértelműen kitűnik abból, hogy azon az ülésen felszólalt Tóth András képviselő úr is, akkor a bizottság alelnöke, aki elmondta azt az álláspontját, hogy “hiszen végső soron - é s itt kiderül, jegyeztem meg én később egy bizottsági ülésen, idén szeptember 6án, hogy Tóth András a jövőbe is tudott látni, ettől kezdve megint Tóth Andrást idézem , ha az önök által leírt javaslatot elfogadja a kormányzati többség - ebben persze nincs kétségem , akkor abból az következik, hogy holnapután egy frakcióvezető ír egy levelet, minden további nélkül ezen az alapon azt kell mondani, hogy a frakcióvezető ezt írta, ő írta alá, levélben van, tehát kérem, semmiféle módon a dolog nem vitatható ” idézőjel zárva. Egyértelműen láthatjuk tehát, hogy ha ez az állásfoglalás érvényben van, abban az esetben, mint az előbb már említettem, nem születhetett más döntés. Ha pedig ez a helyzet, akkor nem lehet a szocialistákra mutogatni, hogy ők hagytak jóvá an tidemokratikus döntéseket, hanem egyértelműen ki kell mondani azt, hogy az ötöket is Salamon László zárta ki valójában, és az ő döntése alapján született meg az a későbbi állásfoglalás is, hogy Lezsák Sándor, illetőleg Balogh László többé nem tagja az MDF frakciójának. (Dr. Avarkeszi Dezső tapsol.) És ha azt kell vizsgálni, hogy csak az az aláírt levél számít, amelyen a frakcióvezető kézjegye található, akkor Ékes József bejelentésé t nem lehetett figyelembe venni, hanem kizárólag Herényi Károly másnapi levelét, amelyet ő írt alá. Avarkeszi Dezső képviselő úr kifejtette a bizottság ülésén, hogy az ellenkező bizonyításáig Herényi Károlyt kell frakcióvezetőnek tekinteni.