Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 4 (182. szám) - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz):
2635 Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Hozzászólásra meg adom a szót Czerván György képviselő úrnak, Fidesz. CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő asszony az imént éppen csak azt nem mondta, hogy az úttörő, a Medgyessykormány, a Gyurcsánykormány és persze az MSZP mindi g igazat mond. De menjünk tovább, vissza a mezőgazdasághoz, mert az agrár- és vidékfejlesztést érintő kérdésekkel kívánok foglalkozni a felszólalásomban. Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy az agrárgazdaság sokkal fontosabb és jelentősebb szektora a nem zetgazdaságnak, mint azt sokan gondolnák bizonyos makrogazdasági mutatók alapján, mint például a GDPhez való hozzájárulás vagy a foglalkoztatottak száma, aránya. Az ágazatnak a szűken vett mezőgazdasági termelésen túl meghatározó szerepe van a kedvező öko lógiai adottságok kihasználásában, a vidék fejlesztésében, a vidéki lakosság foglalkoztatásában, életminőségének befolyásolásában. Az agrárgazdaság és a vidék fejlesztése nemcsak a gazdák ügye, hanem valamennyi magyar állampolgár érdeke, hiszen élelmiszeralapanyag, illetve élelmiszer előállításáról van szó, ami a hazai ellátáson túl jelentős exportbevételt hozhat az országnak. Érdemes visszatekinteni, mit is mondott Medgyessy Péter 2002ben “Egyetértésben a nemzettel” című választási, illetve “Cselekedni m ost és mindenkiért!” című kormányprogramjában az agráriumról. Kérdezhetik, hogy miért nem Gyurcsány Ferenc kormányprogramját idézem fel. Nos, Gyurcsány Ferenc olyannyira lendületes volt, hogy a mezőgazdaságot gyakorlatilag kihagyta programjából, mindössze négy mondatra méltatta, ezért erre nem hivatkozhatok. Tehát 2002ben a szocialistaliberális kormány célul tűzte ki, megígérte a választóknak, hogy felvirágoztatja a mezőgazdaságot és a magyar vidéket, megteremti az értékesítés és a jövedelemszerzés bizton ságát, egyszerű támogatáspolitikát alkalmaz, megteremti a mezőgazdaságból élők méltányos jövedelmét. Sorolhatnám még az ígéreteket, de minek. Nézzük inkább a valóságot! “Az agrárágazat makrogazdasági helyzete rendkívül törékeny. A hitelállomány jelentősen nőtt, a likviditási helyzet tovább romlott. Az elmúlt évben az aszály, idén a túltermelés okoz komoly termelési, piaci és strukturális gondokat. Az ágazatban elsősorban a kiszámíthatatlanság a jellemző.” - mondja ezt a Magyar Agrárkamara 2004. szeptember 6án. Egy másik idézet következik: “A gazdálkodók helyzete a jó termés ellenére is tragikus. Nem látják a termelők, hogy az alacsony gabonaárból adódó jövedelemkiesést hogyan tudják pótolni. Várhatóan az értékesítés akadozása miatt súlyos tárolási gondok is jelentkeznek. Nem javult a pénzügyi helyzet, folyamatosan szorító likviditási gondok nehezítik a gazdálkodást.” Majd felsorolja az idézet a gabonán kívül a tej, a kertészet és a sertéságazat konkrét gondjait. A hivatkozás a Pest Megyei Mezőgazdasági Terme lők Szövetsége 2004. szeptember 15i elnökségi ülésén fogalmazódott meg, tehát nem a Magosztól, nem is a Fidesz gazdatagozatától idéztem, hanem az Agrárkamarától, illetve a Pest Megyei Teszövtől. Mellesleg jegyzem meg, ezek Németh Imre miniszter úr korábbi munkahelyei voltak. Tisztelt Országgyűlés! Akkor most nézzük, hogy ezt az áldatlan helyzetet hogyan is kívánja orvosolni a Gyurcsánykormány a 2005ös költségvetésben; abban a költségvetésben, pontosabban előterjesztésben, amelyben a bevételi főösszeg 53 százaléka - mint az már elhangzott többször is - közepes, illetve magas kockázatú az ÁSZ jelentése szerint. De ezen most nagyvonalúan lépjünk túl, nézzük az agrárfejezetet: a 2005ös agrárfejezetben először haladják meg az európai uniós források a hazai kö ltségvetési támogatásokat; az uniós források aránya 52 százalék, míg a hazaiaké 48 százalék. Ez természetesen önmagában nem baj, sőt, ahogy szokták mondani, az ördög a részletekben rejlik. Nézzük először az uniós támogatásokat, melyek összege 169 milliárd forint; ezzel kapcsolatban három észrevételt szeretnék tenni. Az Unióból származó támogatások valamivel több mint fele az
