Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak

2004. november 4 (182. szám) - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - ARNÓTH SÁNDOR (Fidesz):

2630 kamrának bolond a gazdasszonya.

(Domokos László: Úgy van!) Miért vállalták ezt, ha nem tudják

csinálni? Tisztelt Elnök Úr! Ti

sztelt Ház! A legutóbbi költségvetési bizottsági ülésen a jelen lévő

államtitkár úr egy lendületesen növekedő gazdaság képét rajzolta fel, és mi igencsak meglepődtünk

ezen, talán azért, mert mi egy másik Magyarországról érkeztünk. (16.10) Szólt arról ez a

derék ember, hogy épülnek az utak, nő a gazdaság és ezzel együtt a jólét is.

Szóval a dolgok rendjén vannak. Ha mindezt összevetjük az „Egyetértésben a nemzettel” című

tudományosfantasztikus műalkotással vagy az ebből eredeztetett Medgyessyprogrammal, av

agy az ebből redukált Gyurcsányprogrammal, könnyen észrevehetjük, hogy ezek az alkotmányok

hasonlítanak egymásra. Hasonlítanak egymásra, mint egyik tojás a másik tyúkhoz. És ha eljutunk

oda, hogy a számokat is megvizsgáljuk, rájövünk: első benyomásaink he

lyesek voltak. A számok, a

tények mást mondanak, mint a szóvirágok özöne, együttese. Tisztelt Képviselőtársaim! Az én szülőföldem a bihari Nagysárrét, és ennek a központja

Püspökladány. A terület kis- és közepes nagyságú falvak, városok együttese. Az önkor

mányzatok,

mivel halmozottan hátrányos helyzetű településekről van szó, foglalkoztatóként, segélyezőként

kulcsfontosságú szerepbe kerültek a rendszerváltás után, lévén a legnagyobb foglalkoztatók.

Megjegyzem, a cigányság aránya szinte mindenütt eléri a 10

százalékot, vagy sok helyen meg is

haladja azt. De erről majd később. Lássuk hát, mit ad és mit vesz el az önök költségvetése ettől a területtől, ezektől az

önkormányzatoktól! Készítsünk mérleget! Az önkormányzatok által felhasználható központosított előir

ányzatokból ad 25,3 milliárd

forintot. Ez derék dolog. De mire adja? Hát elbocsátásokra! Az első üzenet tehát az, hogy a térség

legnagyobb foglalkoztatói, az önkormányzatok, miután felélték vagyonukat, arra kényszerülnek,

szabaduljanak meg a dolgozóiktól.

Mondhatják: ez ebben nincs benne. De még a 2002es béremeléseket sem adták meg maradéktalanul, s azóta egyetlen évet sem teljesítettek, 12 százalékot

adnak, és a többit görgetjük magunk előtt. Vagy mondhatják: oldd meg úgy, ahogy tudod. Ez

családok ezreit érinti és fogja érinteni a következő években is. Legjobban a falusi, kisvárosi

értelmiséget, óvónőket, tanítókat, tanárokat, tisztviselőket. Az első üzenet tehát: őket fogják a

szoclibkormány tagjai először az utcára küldeni. Talán ehhez hasonlóan fájdal

mas dolog lesz, hogy a fejlesztés lehetőségét is elveszi az

önkormányzatoktól ez a költségvetés azzal, hogy 2,5 százalék erejéig kötelező tartalékolást ír elő, és

ezt csak központi engedéllyel lehet majd felhasználni. Ez a pályázati önerő államosítását jel

enti, hölgyeim és uraim. A 2005. évi költségvetés a közoktatási alapnormatívák esetében is új szempontot vezet be. A

normatíva teljes összegét csak azok az önkormányzatok kaphatják, amelyek a törvényben

meghatározott átlaglétszám 50 százalékát tudják produ

kálni. Ez januártól a kis falvak óvodáit,

iskoláit hozza nehéz helyzetbe. És itt él a cigányság zöme is, visszatérve az előző gondolatomra.

Radikálisan csökkentik az ő életlehetőségeiket is. Most örülünk, mert nagyjából mondhatjuk,

eljárnak az ismert, a sa

ját iskolába. Mi lesz, ha ezt bezárják? Szól ez a Sárréten Bihardancsházáról,

Bihartordáról, Sápról. Mindeközben szinte minden faluban tízmilliókat költenek tornateremépítésre,

karbantartásra, fejlesztésre. Tehát egyik oldalról fejlesztünk, másik oldalon

bezárunk. Ezt máshol

káosznak vagy fejetlenségnek nevezik. Fogjatok össze! - mondják. Ez igen derék - de ki adja fel az iskoláját vagy az óvodáját? Hogyan

és hová hordják el a gyerekeket? Miből segítik az utcára kerülő falusi értelmiségieket? Sorjáznak a

k

érdések, de nincs üzenet a megoldásra. Önök azt mondják, Budapesten épül a metró, javul az elővárosi közlekedés, vagy a

PPPrendszerrel talán autópályák fognak épülni e honban. A polgármesterek, higgyék el, lelkesen