Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 4 (182. szám) - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
2628 Tiszte lt Ház! A héten az adójogszabályok módosító javaslatairól már döntött a tisztelt Ház. Ez az 1,50 most már elfogadott, ez tény és való. Ugyanakkor az is tény, hogy az önkormányzatoknak lehetőségük van arra, hogy az idegenforgalmi adót jövőre megemeljék. Leh etőségük van erre. Azonban ez azért probléma, mert a szállásadók már szeptemberben vagy azt megelőzően, már májusban kiajánlották a jövő évi kondíciókat, és ezeket ma már nem lehet módosítani. Ebből kifolyólag megint csak az idegenforgalmi szakma lesz enne k a károsultja, illetve az önkormányzatok, hiszen továbbra is lényegesen kevesebb forrással fognak rendelkezni. Úgy gondolom, hogy most már az idegenforgalmi szakmától, a turizmustól nem szabad többet elvenni, hanem jóval többet kellene adni. Sajnálatos mó don a 2005. évi költségvetés a turisztikai célelőirányzat tekintetében is jelentős csökkenést és nem növekedést mutat. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásra megadom a szót Szabó Zoltán képviselő úrnak, MSZP. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! 84 469 - ez volt az első szó és egyúttal az első szám, ami ebben a költségvetési vitában elhangzott. Miniszter úr kezdte expozéját azzal, hogy ennyi forintot költhet a költségvetés jövőre magyar állampolgáronként fejenként és havonta. Sok ez vagy kevés? Hát, ahogy mondani szokás, elkölteni kevés, megkeresni sok. Különösen így van ez, ha tekintetbe vesszük, hogy önök kezüketlábukat törik abbéli igyeke zetükben, hogy nekünk segítsenek ennek a többszörösét is elkölteni, a megkeresésében viszont egyáltalán nem buzgólkodnak. Lehetnee ennél többet költeni? Hát hogyne lehetne. Ennek a 84,5 ezer forintnak legnagyobb része adóból származik. Miniszterelnök úrna k ebben teljesen igaza van, a kormánynak, a költségvetésnek nincs pénze - pénze az állampolgárnak van, a kormány pedig elveszi tőle. Ha én hónap elején megállok egy gyárkapu vagy egy irodaépület előtt, és egy nagy késsel a kijövő dolgozókat arra kényszerít em, hogy adják nekem a fizetésük 25 százalékát, azt úgy hívják, hogy rablás. Ha ugyanezt az állam teszi, akkor adóztatásnak hívják. (Arnóth Sándor: Ennek vannak árnyaltabb megközelítései is.) A magyar GDPből jövőre egy főre havonta 183 ezer forint fog jut ni. Ennek 46 százaléka az említett 84,5 ezer forint. Ennyit rabolunk el jövőre az állampolgároktól. Rabolhatnánk persze többet is, de a kormány politikája nem az adónövelés, hanem az adócsökkentés. És az adók csökkennek is, akármit is mondanak önök. Sajnos , a számok igen makacs dolgok. És a számok azt mutatják, hogy ebben az évben a személyek és vállalkozások jövedelmük 38,5 százalékát fizették be adóba, jövőre csak 38 százalékát fogják; továbbá azt is mutatják, hogy 100 forint átlagos jövedelemből a Hornk ormány idején 21 forintot kellett adóba befizetni, a Fideszkormány idején 26ot, most pedig jövőre újra csak 21et. Igaz, volt egy adó, amelyet a kormány meg kívánt emelni, pontosabban szólva újra be kívánt vezetni, ez volt a tőzsdei árfolyamnyereségadó. Ezt azonban a tisztelt brókerellenzék tagjai szavazatukkal megakadályozták. Abban, hogy ezt megakadályozták, egyetlen érv hangzott itt el, hogy 160 ezer kisbefektetőt adóztatnánk meg ezzel. De, tisztelt képviselőtársaim, szeretném jelezni, hogy a személyi jövedelemadóval 3,9 millió munkavállalót adóztatunk meg, az általános forgalmi adóval pedig 10 millió fogyasztót adóztatunk meg. Ennek a logikának az alapján eltörölhetnék a személyi jövedelemadót és az áfát is. Ennek tulajdonképpen az volna a legnagyobb előnye, hogy akkor valamennyien hazamehetnénk, mert nem volna miből költségvetést csinálni. Ennek a 84,5 ezer forintnak egy kisebbik része adósság, a költségvetés hiányából azonnal adósság válik; de az adósság növelésében önök nem partnerek, és ez a kormán ynak sem szándéka. Nem lenne célszerű túllépni a GDP 60 százalékát kitevő maastrichti normát. Akkor pedig, ha sem adósságot, sem adókat nem kívánunk növelni, csak egy dolog van hátra: elfogadni, hogy jövőre ennyit költhetünk és egy fillérrel sem többet.
