Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 4 (182. szám) - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - GÚR NÁNDOR (MSZP):
2626 Vidékfejlesztési Hivatalhoz. Tehát van dinamikus fejlődés a mezőgazdaságban, a termelők, a gazdálkodók érzik ennek a fontosságát és jelentőségét. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásra megadom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak, MSZP. (15.50) GÚR NÁNDOR (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Miről is szól a költségvetés? Az én értelmezésem szerint arról szól, hogy minden évben tárgyalunk róla. Én emlékszem olyan időkre, amikor nem évente volt költségvetés. Nem akarták megizzadni azt a folyamatot, ami gyakorlatilag a mérlegelésről és a rangsorolásról szólt. Megoldandó feladatok sokasága áll előttünk, tehá t mérlegelni és rangsorolni kell: oktatásra, munkahelyteremtésre, autópályák építésére vagy mi másra fordítsuk azokat a pénzeket, amelyek rendelkezésünkre állnak. Nyilván lehetőségünk is van dönteni felőle és felelősségünk is. 2005ben mintegy 625 milliárd forinttal több forrás áll rendelkezésre - ez gyakorlatilag a fejlődés záloga , mint 2004ben volt. Mit is akarunk mi? Egy igazságosabb közteherviselést. Egy olyan közteherviselést, amely keretei között segítjük mindazokat, akik rászorulnak, főleg és kivá ltképp akkor, ha önmaguk is tenni akarnak saját magukért. Ahol több a lehetőség, ott pedig nyilván azt kérjük, hogy a magasabb teherviselésre legyen meg a hajlandóság. Azt akarjuk, hogy egy gyarapodó nemzetté váljunk, az a folyamat, ami az elmúlt két évben jellemezte Magyarországot, tovább erősödjék. Hogy miért mondom azt, hogy jellemezte Magyarországot? Egyszerűen annak okán, hogy ha belegondolunk, akkor akár a beruházások vonatkozásában, akár az ipari termelés tekintetében mértékadó, 10 százalék feletti b ővülések jellemezték ezt az országot. Mindezek mellett az export vagy a GDPtermelés növekedési üteme is mértékadó volt, meghaladta a korábbi esztendők ütemét. Eközben az infláció csökkent, az államháztartási hiány csökkent. Azt gondolom tehát, nem járunk rossz úton, ezt az utat kell folytatni. Céljaink között mértékadó a foglalkoztatás bővülése. Mértékadó az a gondolkodás, hogy minél több ember munkajövedelemből éljen ebben az országban, és ne szociális ellátásokra szoruljon. Ez persze csak úgy kivitelezhe tő, ha a beruházások ösztönzésével párosul mindez, ha olyan folyamatokat gerjesztünk, amelyek a mikro, kis- és középvállalkozásokat is serkentik a foglalkoztatásbővítésre. Tesszük ezt; tesszük már csak azzal is, hogy az élőmunka költségét csökkentjük, vag y ha még tételesebben akarok fogalmazni, akkor a járulékterhek vonatkozásában kedvezményeket biztosítunk bizonyos célcsoportok foglalkoztatásához illesztetten, de mindezek mellett a különféle járulékterheket is csökkentjük, az egészségügyi hozzájárulás mér tékét mintegy 1200 forinttal 2005 novemberétől, és olyan lépésekre szánjuk el magunkat, amelyek az elmúlt években nem voltak jellemzők. A részmunkaidős foglalkoztatás tekintetében a terheket a részmunkaidőhöz illesztetté tesszük. Mindezek mellett a társasá gi adó vonatkozásában is olyan kedvezményeket teszünk, amelyek főleg a mikro- és a kisvállalkozások szintjén a foglalkoztatás bővülését eredményezik. Az 5 főt meg nem haladó létszámot foglalkoztatók esetében, az éves minimálbér összegéhez illesztetten, az adóalap tekintetében elszámolási lehetőséget biztosítunk, vagy épp a fejlesztési adókedvezmények vonatkozásában nem 1 milliárd forint az az értékhatár, amikor igénybe vehetők, hanem 100 millió forintos nagyságrend. Jól hallják: 100 millió forint, egytizede annak, ami azt megelőzően volt. De ugyanúgy igaz ez a munkahelyteremtési támogatások tekintetében is, ahol a korábbiakban 300 főt, a hátrányos helyzetű térségekben pedig 150 főt kellett elérni a foglalkoztatás bővülésének ahhoz, hogy kedvezményekhez lehe ssen jutni. Most ez a helyzet úgy néz ki, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy a mikrovállalkozások esetében 30 fő, és ha a mikro a hátrányos helyzetű térségekben van, 15 fő foglalkoztatásbővítés is elégséges ahhoz, hogy ezeket a kedvezményeket le lehessen hív ni.
