Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 4 (182. szám) - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - ÉKES JÓZSEF (MDF): - ELNÖK (Mandur László): - KARSAI PÉTER (MDF):
2567 hanem a növekményt is részletesen taglalta: mire fordítanak többet, és ez hány százalékkal nagyobb ráfor dítást jelent a korábbiakhoz képest. Ez az elemzés tavaly több mint egy oldalt tett ki. Idén csak a száraz számok, semmi összehasonlítás a kilenc sorban. Nemcsak a szöveges magyarázatokért, de a számokért is vissza kell olvasni. Megértem, nagyon kellemetle n a Gyurcsány miniszterelnök úr által kiválónak minősített kormánynak előterjesztenie a Medgyessykormány felelőtlen költekezése után a nadrágszíjmeghúzó költségvetését. 2002 augusztusában Juhász miniszter úr sok mindent összehordott Magyarország megbízhat atlanságáról, amiről állítólag a NATOfőtisztviselők akkor beszéltek. Ezért a miniszter buzgalmában és a nagy költekezés száz napjában 0,05 százalékos évi GDParány növelését vállalta azért, hogy ezzel elérjük a NATOországok által is jónak tartott 2 száza lékos GDParányt a tárca költségvetésének nagyságában. Eszerint az idén 1,76 százalékos arány felelne meg ennek az ígéretnek, mégis ezzel szemben a kiadási főösszeg mindösszesen 1,28 százalékát kapjuk, és ez a közel 0,5 százalékos csökkenés a vállalthoz ké pest forintban kifejezve megközelítőleg 100 milliárd forintot tesz ki. Tisztelt Képviselőtársaim! Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr brüsszeli magyarázkodása után kijelentette, hogy azért csökken a tárca költségvetése, mert neki figyelembe kell vennie a ne héz helyzetű állampolgárcsoportokat. Megemlítette a nyugdíjasokat, az agrártermelőket, a közalkalmazottak közül az egészségügyi és az oktatási dolgozókat. Ez a populista megfogalmazás három negatív következménnyel jár: 1. Elkeni az ország pénzügyi problémá it, mert ha Medgyessy miniszterelnök úr 300 milliárd többlettel adta volna át az állam kasszáját, ahogy annak idején ő azt átvette, a jelenlegi kormánynak nem lenne probléma az 1,76 százalékos GDParány teljesítése, magyarán, az ígéret betartása. 2. A megj egyzés nagyon sértő lehet azon országok miniszterelnökeire nézve, akik nagyobb arányban költenek országuk védelmére, mint mi. Úgy gondolkodhatnak, hogy Gyurcsány úr nem tartja elég körültekintőnek azokat, akik nem vesznek figyelembe minden körülményt a kat onai kiadások tervezésekor, a haderőt túltámogatják, a minden országban megtalálható nehéz sorsú társadalmi csoportok kárára. 3. Magyarország jelenlegi hadereje csak expedíciós feladatok ellátására alkalmas, hiszen hiányoznak a NATOországok haderőiben sze replő főerők és területvédelmi erők. Ezekre a feladatokra a 8100 fős legénységi állomány kevés. Ebből következik, hogy rá vagyunk utalva a NATOerőkre, azaz az NATOországok segítségére. Ha minden ország miniszterelnöke másra várna, akkor az egész NATOszö vetség akár feloszlatható lenne, mert minden országban vannak biztos szűkös körülmények között élők, akik miatt a honvédelmi költségvetést csökkenteni lehetne. Tisztelt Képviselőtársaim! A tárca hatalmas költségvetéscsökkenése nemcsak a jövő évi előzetes terveket, elképzeléseket, műszaki fejlesztéseket keresztezi, hanem ami ennél sokkal nagyobb baj, a Magyar Honvédség hosszú távú átalakítását is megkérdőjelezheti. Az első, hasonló hosszú távú átalakítási, mondhatjuk, korszerűsítési elképzelést még Keleti G yörgy képviselő úr minisztersége idején, 1995ben fogadta el az Országgyűlés. Ez a határozat öt évig volt érvényben, majd a NATOfelvételünk után, 2000ben újat fogalmazott meg a polgári kormány. Mindkettőnek voltak hibái és erényei. Sajnos, egyik mögött s em voltak alaposan kimunkált számítások, a tíz év alatt olyan fejlesztéseket terveztek, amelyek nem valósíthatók meg. Ugyanakkor a katonai lobbik hatására későbbre tervezett és nagy, költségigényes beruházásokat előrehoztak, mind például a Gripenberuházás t. Az erényeik közé sorolhatjuk a finanszírozható haderő megteremtésének igényét, a jelentős technikai korszerűsítést, az állomány élet- és szolgálati körülményeinek javítását. Ez utóbbi megvalósítása teszi lehetővé a 61/2000. számú országgyűlési határozat alapján a szerződéses haderőre történő áttérés lehetőségét, majd a szerződéses állomány professzionalitását.
