Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 4 (182. szám) - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - ÉKES JÓZSEF (MDF):
2549 kénytelen beszélni Magyarország miniszterelnöke, hogy a rászorultak részé re szociálisan milyen forrásokból tudunk biztosítani és adni. Ennek a létét csak úgy lehet megteremteni, ha tudjuk azt, hogy a magyar gazdaság hova kíván eljutni, milyen stratégia mentén kívánja az ország megfogalmazni a hazai hungarikumok és a magyar gazd asági társaságok létkérdését, és ezen keresztül próbálunk egy olyan erős gazdaságot létrehozni, amelyben a visszaosztásnak sokkal nagyobb szerepet tudunk adni. (9.40) Nem beszélt miniszterelnök úr arról, hogy ennek az országnak közel 3 ezer milliárd forint adósságállománya keletkezett. Nem beszéltek képviselőtársaim arról, amit tegnap miniszterelnök úr felvetett, hogy miért nem tetszik az ellenzéknek adót javasolni. Tisztelt Képviselőtársaim! Önök huszonhat új adónemet javasoltak három év alatt! Öt megszorí tó csomag volt három év alatt! A megszorító csomagok miatt nem jut a Magyar Tudományos Akadémiának forrás. Hiába beszélt Magyar Bálint miniszter úr a Tudományos Akadémia támogatásáról, hiába van az betervezve, ha megint jön egy megszorító csomag, és jövőre sem kapják meg erre a pénzt. Tisztelt Képviselőtársaim! Hol van a hazai piacvédelem? Hol van a hazai termékvédelem? Az elmúlt napokbanhetekben találkozhattunk a paprikabotránnyal, de félő, hogy nagyon sok más botrány is ki fog alakulni. Szép lassan a haz ai termelők teljes, totális tönkremenetele fog bekövetkezni, ha a hazai termékvédelem nem tud kialakulni. Nagyon sajnálom, hogy a költségvetésnek ezekben a fejezeteiben nem található meg, hogy a magyar kis- és középvállalkozások helyzetét hogyan lehet jobb á tenni, hogyan lehet stabilizálni, vagy adott esetben a magyar gazdaság a határon túlra hogy tud terjeszkedni, hiszen ez nemcsak a hazai, hanem a határon túli állampolgárok számára is nagyon fontos kérdés lenne. Mi van a magyar szabadalmakkal? Tegnap a Tu dományos Akadémia ülésén is elhangzott, hogy a magyar szabadalmak nagy többsége nem a hazai kis- és középvállalkozásokba vagy a hazai gazdasági vérkeringésbe épül be, hanem sajnálatos módon külföldön landol. Miért? Azért, mert nincs megbecsülés ezen a terü leten. Magyar Bálint miniszter úr beszélt az oktatásszerkezet átalakításáról. Tisztelt képviselőtársaim, én hosszú időt töltöttem külföldön, és határozottan állíthatom, hogy a magyar munkaerő széles látóköre miatt élvez óriási megbecsülést. De ha a magyar oktatási rendszert szétverjük, és az amerikai típusú oktatási rendszert próbáljuk alkalmazni, akkor minden egyes területen egyfajta csőlátás fog kialakulni. A magyar szakemberek arról híresek, hogy széles látókörrel bírnak. Minden szakembernek a saját szak területén széles a látóköre, és a problémamegoldó képessége sokkal jobb, mint az azonos szakmával, végzettséggel rendelkező nyugati szakembereké. Azért is próbálom ezeket kihangsúlyozni, mert a Magyar Demokrata Fórum részéről azt látjuk, hogy a kormány nem nemzetstratégiában és nem nemzetgazdaságban gondolkodik, hanem átmeneti problémamegoldásokra koncentrál, és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr is ezt kívánja hangsúlyozni. Ahogy elmondtam, a hazai kutatásfejlesztésekre szavakban, szlogenekben találunk ut alásokat, viszont a költségvetésben nem találjuk meg a stratégiai vonalakat. És hiába beszélünk a PPPprogramról, amit talán le kellene fordítani magyarra, hogy a magyar állampolgárok is be tudják azonosítani, mint ahogy annak idején a Széchenyitervet, hi szen az is azzal a céllal jött létre, hogy ne csak állami források, hanem gazdasági pénzforrások is kerülhessenek be a rendszerbe, a fejlesztési tervekbe. Szomorú az is, amit Szabó Zoltán képviselőtársam elmondott - s itt visszautalnék az ő szavaira , hog y lassan minden mutatóban az utolsók vagyunk, illetve leszünk. Tisztelt képviselő úr, Magyarország 2002 júniusa környékén ismerte meg csatlakozásának az időpontját, és akkor még eminensként szerepelt. Számos európai parlamenti képviselő bizottsági és parla menti ülésen is elmondta, hogy Magyarország eminens. Hogyan sikerült ezt az eminensséget az utolsó helyre ledolgoznunk? Tisztelt képviselőtársam, ebben nem az előző kormány a hibás, hanem a stratégia és a célok megfogalmazásának a hiánya.
