Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 3 (181. szám) - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. RÁKOS TIBOR (Fidesz):
2371 Ami pedig a PPPprogramokat illeti, Katona államtitkár úrnak szeretném jelezni, hogy az oktatási bizottság ülésén Magyar Bálint miniszter úr, de Sz abó Zoltán képviselő úr is elismerte, hogy ez a legdrágább konstrukció. Úgyhogy innentől kezdve vagy az a probléma, hogy Magyar Bálint nem tud az ön számításáról, vagy ön nem tud arról, hogy Magyar Bálint milyen álláspontot képvisel. Jó lenne, ha ezt a kor mányon belül tisztáznák! Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Megadom a szót Katona Tamás államtitkár úrnak. DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnö k asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Még egyszer szeretném mondani, hogy 2005ben 2002höz képest 61,8 százalékkal fordítunk többet az oktatásra. A 61,8 százalék messze túl van az infláció mértékén. Azt hiszem, ezt nem kell különösebben mondani. (9.40) A jövő évi költségvetésben pedig 6,7 százalékkal fordítunk többet ezekre a célokra, mint ebben az évben. Ez szintén infláció feletti növekedést jelent. Ami pedig a PPPprogramot illeti, itt csak annyit mondtam, hogy Pokorni képviselő úr ne m egészen szakszerűen fogalmazott, hiszen szó nincs arról, hogy pláne jelenértéken - így fogalmaztam az imént - ez 60 milliárddal többe kerülne. Azt, hogy mennyivel kerül többe, nem egyszerű meghatározni, nyilván erre nem lehet általános elvet adni. Nyilvá nvalóan valamennyivel többe kerül akkor, ha minden költséget beleszámolunk. De ha a hasznosságot vesszük figyelembe, tehát azt, hogy a beruházás előbb megvalósítható, az megfelelően működik, és ezáltal segíti a közcélok kiteljesítését, akkor ez a hasznossá g nyilvánvalóan szembeállítható azzal a költséggel. Még egyszer mondom: nem célszerű a folyó költségeket összeadni, pláne így, ahogyan itt Pokorni képviselő úr tette. Ezt nem lehet hússzal megszorozni, ha húsz évig törleszteni kell; nem beszélve arról, hog y ilyen kamattöbblet nem létezik, mint amiről ő beszélt. Én pusztán erre szerettem volna felhívni a figyelmet. Ez egy struktúra, amit érdemes megfontolni. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Megadom a szót Rákos Tibor képviselő úrnak, a Fideszből. DR. RÁKOS TIBOR (Fidesz) : Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Én a börtönviszonyokhoz szeretnék hozzászólni, mégpedig abban a tekintetben, hogy az államtitkár úr elmondta, milyenek a mai magyarországi börtönviszonyok. Azt gondolom, ebben közö ttünk nincs vita, hiszen aki olvas újságot, néz tévét, az nap mint nap tapasztalhatja, milyen feszültségeket hordoz. A problémát abban látom, hogy a magántőke bevonásával, mint ahogyan az Állami Számvevőszék is utal rá, nincs kimutatva, milyen költségeleme kkel kell hosszú távon számolnia a magyar államnak, hiszen az Állami Számvevőszék is utal arra, nincs a garanciarendszer kidolgozva, nincs bemutatva a költségvetésben az, hogy a magántőke bevonásával esetleg milyen többletkiadások terhelik az államot. Ninc s bemutatva az, hogy az állami beruházásban milyen költségek terhelnék, és nincs bemutatva hosszú távon, hogyha a magántőke bevonásával építünk börtönöket. Ez azért problémás - ahogyan leírja az Állami Számvevőszék az angol alkotmánybíróság és az angol áll ami számvevőszék tapasztalataira utalva , mert nem lehet látni azokat a garanciarendszereket, amelyek biztosítják azt, hogy hatékony működés történjen. Ezen túlmenően pedig úgy gondolom, nem elegáns húsz évre kötelezettséget vállalni úgy, hogy nem mutatju k be, az adófizetőknek mennyi pénzbe kerül majd a későbbiekben ezeknek a fejlesztéseknek a finanszírozása.
