Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 3 (181. szám) - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - NÉMETH ZSOLT jegyző: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
2358 hogyan gondolná ennek a 84, majdnem 85 ezer forintnak az elköltését? Mégis mire fordítaná? Lakásra? Élelmezésre? Energiaköltségekre? És a sort hosszan lehetne folytatni. De engedjék meg nekem, hogy hadd mondjam ki azt is - mert az eddigi napokban nagyon sok vita folyt róla , hogy mennyi a hiány. Tisztelt Képviselőtársaim! Az a hiány, ami ebben a költségvetésben van, havi 8600 forintot tesz ki. El lehet dönteni, igen, én is azt gondolom, nagyon jó lenne, ha a hiány kisebb lenne. De hol csökkentsünk? Képesek vagyunke arra, hogy együtt gondolkodjunk? Segítek önöknek néhány, nyilván kiragadt és nagyon önkéntes példával. Például meg lehetne szüntetni ezt a hiányt, ha, mondjuk, az egészségügyre nem költenénk, ami pont 8000 forint. Ugye, ez elképzelhetetlen, képviselőtársaim? De ezt lehetne boncolni, hogy mondjuk az egészségügynek csak a felét vesszük el, de elhagynánk a családi pótlékot, ami havi 2000 forint, viszont akkor még mindig csak 56 ezer forintnál tartanánk, tehát el kellene még hagyni, mondjuk, a lakásra fordított pénzt is , ami szintén havi 3200 forint. Tehát azt kérem önöktől, hogy így gondoljuk végig; mert nyilván lehet, hogy ebben a költségvetésben nem minden van a helyén, de gondoljuk végig együtt, hogy mit tehetünk meg az adott korlátok között. Miért helyezek ilyen nag y hangsúlyt a hiányra? Mert azokat, akik nem foglalkoznak rendszeresen a költségvetéssel, meg lehet azzal téveszteni, hogy nő az államadósság. Képviselőtársaim, amíg költségvetési hiányt tervezünk, és ezt így tettük évek óta - mert hosszú ideje nem tudunk olyan példát mondani, hogy szufficites lett volna a költségvetés , addig az adósság nő, és ezt az adósságot kezelnünk kell. Hadd térjek vissza az adóügyekre. Nagyon érdekes, furcsának tartom - és a ma reggeli napirend előtti jó apropót ad nekem ehhez a go ndolathoz , hogy Áder János például azt mondta, hogy a minimálbér is 38 százalékkal adózik. Tessék végiggondolni, mert utána néhány órával Pokorni képviselő úr elmondta, hogy ez valószínűleg csak egy nyelvbotlás volt. Képviselőtársaim! Szeretném az önök f igyelmébe ajánlani, hogy 100 forint bérből az átlagkereset szintjén számolva Hornkormány idején 21 forint 20 fillért kellett befizetni, az Orbánkormány idején ez 25 forint 80 fillérre növekedett, és 2005ben 21 forint 50 fillér lesz, tehát alig magasabb már, mint volt a Hornkormány idején. Remélem, megérti mindenki, hogy a majdnem 26 forinttal szemben a 21,5 bizony csökkenés, képviselőtársaim. De folytathatjuk; még egy kicsit az szjaról. A havi 100 ezer forint körül keresőnek, aki még nem mondható átlag os keresetűnek, 3000 forinttal több marad havonta a borítékjában. Itt a vitában hangzott el, hogy hány millióan vannak azok, akiknek a jövedelme alig éri el ezt a 100 ezer forintot. De vegyük azt, hogy a család mind a két tagja dolgozik. Képviselőtársaim, ha nincs bérnövekedés, akkor is 6 ezer forintnál több marad a borítékjukban. Ha a család 125 ezer forint körülit keres, mind a két tagja, akkor már fejenként 4600 forintot meghaladó összeg marad a családi kasszában. Ezt a gondolatot hadd fejezzem be egy ki fejezetten sajtócsemegével. Egy írástudó képviselő barátom - nem szeretnék neki reklámot csinálni - azzal a címmel, hogy emelkednek az adóterhek, a következőt mondta: “Az adók összességében jelentősen emelkednek, 2005ben a kormány összes adóbevétele a dup lájára nő.” Azt hiszem, ha ez így lenne, képviselőtársaim, akkor itt lenne a Kánaán. Csak úgy szeretném az önök figyelmébe idézni, hogy személyi jövedelemadó címén 1000 milliárd forintot és a közvetett adókban 2000 milliárdot fizetünk be mi magánemberek és a vállalkozások. Tehát ha ezt meg tudnánk duplázni, akkor tessék végiggondolni, hogy mennyivel több jutna más feladatokra. Szeretnék néhány szót szólni a lakástámogatásról, mert szó esett arról, hogy kik a nyertesek és kik a vesztesek. Képviselőtársaim, v alóban átrendeztük és megállítottuk, hogy az ingatlanbefektetők lehetőleg ne költségvetési forrásból gyarapodjanak. 2002ben a költségvetés mindössze 63 milliárd forintot költött a lakástámogatás finanszírozására; ezzel szemben 2003ban 137 milliárd forint ot, 2005ben várhatóan 218 milliárd forintot. Ha ezek után is azt tetszenek mondani, hogy vesztesek
