Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 2 (180. szám) - Dr. Répássy Róbert (Fidesz) - a miniszterelnökhöz - “Az állam én vagyok” címmel - DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügy-miniszter: - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügy-miniszter:
2274 Megadom a szót Petrétei József miniszter úrnak. DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyminiszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, az alkotmány 35. § (2) bekezdése szerint a re ndeletalkotási jogkör címzettje a kormány mint testület. Ezért az e rendeletek tartalmáról szóló döntés természetesen minden esetben a kormány ülésén kell hogy megszülessen. Gyakori ugyanakkor, hogy a kormányülés az általa megtárgyalt rendelettervezetet ne m a maga egészében fogadja el, hanem módosítani rendeli azt. Az ilyen módosítások normaszöveggé formálása és átvezetése természetesen csak utólag, az ülést követően történhet. E változtatások azonban már a megszületett döntés végrehajtását szolgálják, így nem indokolt, hogy a kormány e rendeletekről ismét érdemben tárgyaljon. Elegendő, ha utólag jóváhagyja a pontosítások megszövegezését. A hasonló esetekben a rendszerváltás óta kivétel nélkül minden kormány azt a gyakorlatot követte, hogy a miniszterelnök e zeket a rendeleteket a következő kormányülés előtt, azaz a bevett terminológia szerint, két ülés között írta alá, adta ki. Mind ez idáig azonban a kormány ügyrendjében nem volt olyan kifejezett rendelkezés, amely e gyakorlatot egyértelműen alátámasztotta v olna. Fel szeretném hívni a képviselő úr figyelmét, hogy az Orbánkormány idején az akkori miniszterelnök a kormányrendeletek majdnem egyötödét a kormány két ülése között, ügyrendi felhatalmazás nélkül adta ki. Kétségtelen, hogy a kormányügyrendben szerepl ő jelenlegi megfogalmazás nem szerencsés, mert azt a látszatot keltheti, hogy a miniszterelnök gyakorolja a kormány rendeletalkotási jogkörét, holott a miniszterelnök a rendelet érdemi tartalmáról nem dönthet, és a szövegezési pontosításokat is utólag jóvá kell hagynia a kormánynak. Szó sincs tehát arról, hogy a kormányfő e rendelkezés alapján bármilyen tekintetben elvonhatná a kormány rendeletalkotási jogkörét. Annak érdekében, hogy alkotmányossági aggályok fel se merülhessenek a miniszterelnök e jogköréve l kapcsolatban, a közeljövőben a kormány egyértelműsíteni fogja az ügyrend e pontját. Kérem válaszom szíves elfogadását. (Szórványos taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Viszontválaszra megadom a szót a képviselő úrnak. DR. RÉPÁSSY RÓBE RT (Fidesz) : Tisztelt Miniszter Úr! Tehát a helyzet az, hogy első alkalommal jelent meg egy olyan kormányügyrend, amely a miniszterelnököt hatalmazta volna fel kormányrendelet megalkotására. (17.10) Ezek szerint az ön vélemé nye is az, hogy ez ebben a formában nem maradhat így. Sajnálom, hogy azt nem tette hozzá: az alkotmánnyal is ellentétes. Nyilván ön alkotmányjogászként tudja, hogy ennek a jogi kifejezésnek van súlya. Amennyiben ez ellentétes az alkotmánnyal, akkor pedig s ürgősen módosítani kell ezt a kormányrendeletet. Én ezt az egész módosítást a kormány és az új miniszterelnök tapasztalatlanságának tudom be. Abban bízom, hogy mióta megváltozott az igazságügyminiszter személye, és egy alkotmányjogász ült ebbe a székbe, a ttól kezdve a kormány is tiszteletben fogja tartani az alkotmányosságot, és nem engedi azt a kormány, hogy sorozatosan kapják az alkotmánybírósági intőket. Mint ahogyan ebben az esetben is, ha ez a jogszabály fennmaradna, akkor ez biztosan bekövetkezne. (T aps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Viszontválasz illeti meg a miniszter urat. DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyminiszter :
