Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 29 (179. szám) - Bejelentés az MDF képviselőcsoporttól érkezett levelekről: - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - KOVÁCS KÁLMÁN informatikai és hírközlési miniszter:
2168 Ezért lenne fontos, hogy maga a környezetvédelmi fejezet ne alulfinanszírozott legyen, és ne próbáljunk meg a s zámokkal bűvészkedni, hiszen három év után még ma sem sikerült a környezetvédelmi tárca teljes átalakítását végrehajtani. Az is még előttünk van. (Az elnök jelzi az idő leteltét.) A hatósági rendszerek nem működnek normálisan. ELNÖK (Mandur László) : Köszö nöm szépen, képviselő úr. Felszólalását folytatja, és folytatólagos felszólalásra következik Kovács Kálmán, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője. (Kovács Kálmán a szónoki emelvényre lép.) Kérem a képviselő úr óráját újraindítani! (Megtörténik. - Z aj, közbeszólások a Fidesz soraiban.) Megtettük az önök esetében is, ha jól emlékszem. Köszönjük szépen. KOVÁCS KÁLMÁN informatikai és hírközlési miniszter : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném, ha már ilyen szerencsésen alakult a f elszólalás rendje, hogy akkor rögtön válaszolnék Szabó István képviselő úrnak arra a kérdésére, hogy vajon, miért nincs a költségvetésünkben a vakok és gyengén látók, illetve a határon túli magyarok informatikai támogatása. Van a költségvetésben, csak a kö ltségvetést olvasni is tudni kell. A kormány úgy döntött, hogy ezeket a feladatokat egy helyen kezeli úgy, hogy ugyanakkor a szaktárcák szakmai munkája megjelenik az egyes területeken. Tehát a fogyatékossággal élők ügyét a Göncz Kinga által vezetett minisz tériumban kezeli a kormány, és idetartozik majd a vakok és gyengén látók, illetve egyéb fogyatékossággal élők informatikai támogatása, például az az internettámogatás, amit az idén meghirdettünk, és idén támogatjuk a gyengén látókat, vakokat. Ugyanígy a ha táron túli program folytatódik tovább természetesen, de egy területen összpontosul a kormányzaton belül, mint ezeknek a feladatoknak az irányítása, és úgy tartottuk célszerűnek, hogy akkor ezen keresztül valósuljon meg. Egyébként kiemelt területe volt eddi g is és lesz a jövőben is az informatikai területen a határon túli feladatok rendezése. Ez összességében azt jelenti - ahogy az előbb is elmondtam már a beszéd elején , hogy az IHM idén mintegy húsz programra 23 milliárd támogatást kap, ebből rendezzük a programjainkat, 18 milliárd saját bevétellel; egyébként 41 milliárdos a tárca büdzséje. Ami a 2002es összehasonlítást jelenti, az IKB alapvetően osztogató, halat osztogató politikát folytatott, nem is nagyon eredményezett növekedést abban a két esztendőbe n a hazai internethasználat. Mi a halak helyett hálót adunk, világhálót, illetve a versenyen keresztül olcsóbbá tettük az internet- és a telefonhozzáférést. Míg 19982002 között minden esztendőben növekedtek a telefontarifák és az internettarifák, 2004be n, először a rendszerváltás óta csökkennek a tarifák, 25 százalékot meghaladó mértékű internettarifacsökkenés is volt a “dial up”ban, 2005től pedig azt tudjuk ígérni, éppen a verseny hatására, hogy minden évben évi 15 százalékkal csökkenni fog elsősorba n a széles sávú internethozzáférés havi díja. Ez azt jelenti, hogy 2006ban biztosan 7 ezer forinton már lehetséges lesz széles sávú internethez jutni. Adókedvezményt vezetett be ez a kormányzat azért, hogy akik valamilyen módon képesek arra, hogy saját m aguk hozzájárulásával is segítsék azt, hogy több számítógép vagy internet legyen a családokban, azok az adójuk egy részének leírásával már 60 ezer forintban tudtak ilyen támogatáshoz jutni. Ezzel valóban megdupláztuk az elmúlt időszakban az internetezők sz ámát. De az igazságosabb és versenyképesebb Magyarországnak feltétele, hogy mindenki hozzáférhessen ezekhez a szolgáltatásokhoz, ezért új közmű, új közszolgáltatás jön létre Magyarországon, ez pedig a közháló. A XXI. század közműve az az intelligens hálóz at, amelyen keresztül valamennyi általános és középiskolát széles sávban elérünk, ezen valósul meg az Oktatási Minisztérium digitális forradalma az iskolákban, a digitális tananyag és az új oktatási kultúra révén, ami több tízmilliárdos beruházást és tanan yagfejlesztést igényel. Ezen a közhálón, illetve a
