Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 29 (179. szám) - Bejelentés az MDF képviselőcsoporttól érkezett levelekről: - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - SZABÓ LAJOS (MSZP):
2136 megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , hogy adjon még többet a kiadási oldalon, felelősen gondolkodjanak arról is, hogy (Az elnök ismét csenget.) a bevételi oldalt meddig lehet csökkenteni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Wiener Györgynek adom meg a szót kettő percben. (14.30) DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szó t, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Nagyon röviden Pokorni Zoltán felvetésére reflektálnék. Ő is és Áder frakcióvezető úr is ma drámai képet festett az ország eladósodásáról, a hatalmas mérvű adósságállományról. (Révész Máriusz: Így van.) Kár közbeszólni, hogy így van, meg kell nézni ennek az adósságállománynövekedésnek egyfelől az okait, másfelől a szerkezetét. Három oka van ennek. Az egyik az, hogy az önök gazdaságpolitikájának eredményeként és részben a világgazdasági dekonjunktúra miatt c sökkent a gazdasági növekedés, ily módon a GDParányos adósságállomány ezért is növekedett. A másik ok - erről ma egyébként már volt szó - az, hogy drámaian emelkedtek a kamatok, nemrég még 12,5 százalék volt a jegybanki alapkamat, ami meghaladta nemcsak a z uniós régi tagállamok kamatszintjét, hanem a csatlakozó országok kamatszintjét is. A harmadik ok pedig az, hogy a tavalyi, forint elleni spekulációs támadás eredményeképpen a deviza állományú adósságnak egy része forintban nőtt - sőt, nem is egy része, h anem az egésze , és ez is hozzáadódott az adósságállományhoz. De az adósságállomány belső szerkezetét is vizsgálni kell. Figyelembe kell venni azt, hogy ennek ma már csak 22 százaléka az államháztartás, illetőleg a Magyar Nemzeti Bank adóssága, 78 százalé ka pedig a magánszféráé, a lakosságé, illetőleg a vállalkozóké. Ha ezt a különbségtételt nem tesszük meg, akkor teljesen hamis képet festünk az adósságállomány alakulásáról. (Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Egyébként ma a GDParányos adósságállomány 59,4 százalék. Nagyon sok állam meg lenne ezzel elégedve, többek között régi európai uniós tagországok is, amelyekben ez az adósságállomány 100120 százalék. Emellett pedig arra a költői kérdésre is válaszolni tudok, hogy m ire fordították a felvett hiteleket. A költségvetés, az államháztartás egésze a felvett hiteleket (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) döntően tőketörlesztésre, illetőleg kamatfizetésre fordította. Ezt egyértelműen ki lehet mutatni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Szabó Lajos, a Magyar Szocialista Párt képviselője. Parancsoljon! SZABÓ LAJOS (MSZP) : Köszönöm a s zót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetés készítése esetén, mint látszik ebből a vitából, a megoldandó feladatok felmérésekor számtalan jogos, megoldásra váró feladat, probléma kerül napvilágra. Úgy hiszem, hogy ez teljesen ter mészetes. Nincs ez másképp a 2005ös év megtervezésekor sem. Ismerősen csengnek vissza azok a gondolatok, amelyek itt elhangzanak a pályakezdő fiatalok, a gyermeket vállaló családok, a munkanélküliség rémével találkozó középkorúak vagy éppen a jól megérdem elt nyugdíjukat töltő idősebb honfitársaink problémáival kapcsolatban, amelyek erről szólnak. Ismerősek ezek a gondolatok, hiszen mindennapi életünkben, akár saját családunkban, rokonaink, barátaink, ismerőseink között, az ő életükben előfordulnak, előford ulhatnak ezek az
