Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 29 (179. szám) - Bejelentés az MDF képviselőcsoporttól érkezett levelekről: - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. ÁDER JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2112 Liliék nagybátyjáék egy kis faluban építkeznek. Építkeznek, és mostanában gyakran emlegetik a szocialistá k felmenőit. Nem értik ugyanis, miért csökkentették a felvehető hitelt, miért rontották a kamatfeltételeket, miért kell most nagyobb havi törlesztést fizetni, mint korábban, és miért nyirbálták meg az adókedvezményt, és miért vettek ki ezáltal a zsebükből 120 ezer forintot. Az imént is hallhattuk az otthonteremtésről hozsannázni a frakcióvezető asszonyt. Szeretném a figyelmébe ajánlani a Figyelőnek egy héttel ezelőtt megjelent cikkét. Hadd olvassak fel ebből néhány részletet, mert ez néhány korábbi közkelet ű, legalábbis önök által gyakran terjesztett hazugságra is egyértelmű és világos választ ad. Egy kutatást készítettek a Gazdaságkutató Részvénytársaság munkatársai, és a következő megállapításra jutottak. A gazdagságpártiság téveszméje - írja ez a tanulmán y - nem bizonyult megalapozottnak, amit a szocialisták gyakorta vágnak a feltételrendszert kiagyaló fideszes politikusok fejéhez. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: 30 millió!) A kutatás egyértelműen cáfolja, hogy zömében a vagyonosabb réteg képvisel ői éltek e kölcsön lehetőségével. A hitelek összege sem éppen arról árulkodik, hogy jellemzően a gazdagok további gyarapodását szolgálta volna az állami támogatás, az átlagos kölcsön értéke ugyanis mindössze 3,6 millió forint volt. A nyerészkedés céljából tömegesen felvett hitelekről keringő hírek sem tűnnek megalapozottnak - áll a kutatás jelentésében , és a végén az összegzés: állami támogatás nélkül a lakásberuházások jelentős része nem valósult volna meg. Tehát a polgári kormány otthonteremtési támogat ási rendszere nélkül 270 ezer család vagy legalábbis annak nagy része nem jutott volna új otthonhoz. Most már csak az a kérdés, hogy azon túlmenően, hogy a szocialisták becsapták a választóikat, miért hazudnak nekik még ráadásul, tetézve a korábbi hibájuka t. Kerestük, tisztelt Országgyűlés, kerestük, hogy az otthonteremtési támogatások bővítésének forrásai megtalálhatóke a 2005ös költségvetésben, de nem találtuk. Kerestük a 25 ezer bérlakás megépítésének forrásait a 2005ös költségvetésben, de bizony ezt sem találtuk. Lili nagymamája nyugdíjas. Nyugdíj dolgában szerintem érdemes lenne tiszta vizet önteni a pohárba. Lili nagymamája is megpróbálta ezt tenni, leült kiszámolni, hogy az a rendszer lennee számára kedvezőbb, amit a polgári kormány alkalmazott, v agy a mostani rendszer, amit önök alkalmaznak. Emlékezzünk csak vissza, mi is történt a polgári kormány utolsó két évében! A nyugdíjasok 3 százalékos többletemelést kaptak mind a két esztendőben a törvényben előírt mértékhez képest; 3 százalékkal többet ka ptak, mint amit a törvény előírt. A szocialisták ezt eltörölték, 2002 májusában megszüntették. Ehelyett azt mondták, hogy lesz majd 53. meg 54. heti nyugdíj. (Göndör István: És van!) Most föl kell tennünk azt a kérdést… Tudom, hogy van, nem kell bizonygatn i, van, persze, megcsinálták, most már csak az a kérdés, hogy az 5354. heti nyugdíjjal jobban járte a nagymama, mintha egyébként önök azt a rendszert folytatták volna, amit a polgári kormány meghonosított. (Göndör István: Igen!) Számoljunk! No, számoljun k, számoljunk, kedves képviselő úr! Tudja mennyi volt 2003ban az átlagnyugdíj? 50 428 forint. Lassan mondom, hogy fel tudja írni (Lendvai Ildikó: Még egyszer!): 50 428. Az 53. heti nyugdíj ez alapján, ezt könnyű kiszámolni, 12 607 forint volt. Tehát ennyi t adott az önök kormánya. No most, ha 3 százalékot kapott volna ugyanerre az átlagnyugdíjra a nagymama, akkor nem 12 607 forintot, hanem 18 154 forintot kellett volna kapnia, ami azt jelenti, hogy több mint öt és fél ezer forinttal kapott volna többet a pé ldában szereplő nagymama, mint amennyit önök egyébként adtak neki. (Dr. Vojnik Mária: Nem jól számol!) Számol tovább a nagymama, és azt gondolja, hátha 2004ben már jobban járt. No, 2004ben az átlagnyugdíj 55 ezer forint volt - Kökény Mihálytól származik ez az információ. Ennek a kétheti nyugdíja 27 500 forint, ezt könnyű kiszámolni. Miután a 3 százalékos nyugdíjemelés - ellentétben a 53. és 54. heti nyugdíjjal - beépült a nyugdíjalapba, itt már eleve az átlagnyugdíj nem 55 ezer, hanem 56 ezer forint lett volna, és ha ennek számolom a 3 százalékos pluszemelését, akkor azt láthatjuk, hogy miközben önök 27 500 forintot adtak, ha a polgári kormány által meghonosított rendszert vitték volna tovább, akkor 33 272 forintot kellett volna egyébként a nyugdíjas nagym amának kapnia, azaz
