Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 29 (179. szám) - Bejelentés az MDF képviselőcsoporttól érkezett levelekről: - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - VARGA MIHÁLY, a költségvetési és pénzügyi bizottság elnöke, a bizottságok összefoglalt kisebbségi véleményének ismertetője:
2093 Nos, azt kell mondanunk, hogy ebből a szempontból már a 2005ös költségvetés beterjesztése is rosszul kezdődött; rosszul kezdődött, és rosszul folytatódik. Rosszul kezdődött azért, mert arra még nem volt példa az elmúlt 15 esztendőben, hogy az államháztartási törvény előírásait megsértve törvénysértéssel kerüljön benyújtásra ez a dokumentum a tisztelt Háznak: szeptember 30a helyett október 7e. És félreértés ne essék, nem az egy hétről van szó, mert ha ez alatt az egy hét alatt ez az anyag jobb lett volna, ha a 2005ös költségvetés valóban az emberek, a vállalkozások érdekeit szolgálná, akkor azt mondhatnánk, üsse kavics. De nem erről van szó, tisztelt képviselőtársaim. Arról van szó, hogy a korm ány törvénysértő módon kezdte el ennek a parlamenti vitáját, és csak költői a kérdés, hogy vajon az a vállalkozó mit szólna, akinek, mondjuk, az APEH azt az értesítést küldené, hogy küldje be az adóbevallását, majd ő azt írná vissza, hogy most éppen dolga van, egy héttel később majd ezt szíveskedik megtenni. Ha a vállalkozóktól, a magánszemélyektől a kormány elvárja azt - és egyre inkább elvárja, hiszen naponta halljuk a híreket, hogy az adóhivataltól újabb és újabb bevételt vár el a kormány, elvárja azt , hogy pontosan tegyünk eleget az adóbevallásainknak, akkor a törvényesség, a jogszabályok betartása a kormánytól is joggal várható el. De nézzük a tartalmi részt, hiszen azt gondolom, a törvénysértés, bár szemet nem hunyhatunk felette, még nem befolyásolha tná azt, hogy mi van egyébként a beterjesztett törvényjavaslatban. Kinek jó ez a költségvetés? Kinek segít jobban, mint 2004ben? Nos, akár ágazatokat nézünk - Belügyminisztérium, gazdasági tárca, Igazságügyi Minisztérium , akár különböző területeket - kö rnyezetvédelem, területfejlesztés, egészségügy, oktatás , nincsenek nyertesei ennek a 2005ös esztendőnek. A miniszter úr úgy fogalmazott, hogy a felzárkózás éve lesz 2005. Sajnos, azt kell mondanunk, hogy a leszakadás, a lemaradás éve lehet 2005, amennyi ben a 2005ös költségvetés ebben a formájában kerül elfogadásra. Mi ennek az oka? Mi annak az oka, hogy most már tartósan az elmúlt két év után a harmadik esztendőben is ugyanezekkel a problémákkal kell szembenézni? 2002ig kell visszamennünk, tisztelt kép viselőtársaim. 2002ben, emlékezhetnek rá, egy irreális, megvalósíthatatlan ígéretdömping öntötte el a választási kampányt a mostani kormánypártok részéről. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Hohó!) Az emberek jelentős része hitt ennek az ígéretözönn ek, 800 kilométer autópálya, 400 ezer új munkahely, parlagfűmentes Magyarország, ingyenes tankönyv, ingyenes gyógyszerek, hűségjutalom, és így tovább, és így tovább. Kormányváltás követte az ígérethalmazt, és a kormányváltás után a koalíció egész egyszerűe n rosszul mérte fel a gazdaság állapotát. Rosszul mérték föl azt, hogy mit bír el a magyar gazdaság. Ekkor történt igazából az a hiba, amelynek a következményeit három esztendő múltán is szenvedjük. Mi lett ennek a rossz helyzetfelmérésnek a következménye? Bukdácsoló, sodródó gazdaságpolitika, túlköltekező állam, deficit, hiány, lavinaszerűen növekvő államadósság, újabb és újabb megszorító csomagok. Igen, a következménye az lett, amit valamennyien érzékelhetünk: megszorító csomagok és adóemelés. 2003ról 20 04re ez az adóemelés 550 milliárd forinttal növelte a vállalkozások és a magánszemélyek adóterheit. A vállalkozásokról már beszéltem, de nem árt a magánszemélyek adótehernövekedését is felidézni. A nyugdíjjárulék és a magánpénztári tagdíj adókedvezményét megszüntették. Ez az egyszerű lépés több mint 80 milliárd forint pluszbevételt hozott a költségvetés számára; a bruttó fizetésünk 8,5 százalékát fizetjük nyugdíjjárulékra, ezt korábban adómentesen tettük - nem, ezentúl nincs adókedvezmény erre. Ugyanez ig az a magánpénztári tagdíjra is. Az átlagkeresetű dolgozóknál ez azt jelentette, hogy egy fizikai dolgozó ebben az évben 24 ezer forinttól esik el csak e miatt az adóváltozás miatt, egy szellemi átlagkeresetű dolgozó pedig 49 ezer forinttól. Az egészségügyi járulék mértékét 3ról 4 százalékra növelték. Ez elsősorban a munkavállalókat sújtotta, méghozzá leginkább a minimálbéren élőket, ellentétben azzal, amit önök ígértek. A lakáshitelek adókedvezményét jelentősen csökkentették, egészen pontosan a felére, 240 ezerről 120
