Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 29 (179. szám) - Bejelentés az MDF képviselőcsoporttól érkezett levelekről: - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke:
2080 tevékenysége nem szorult vissza. Ez alapvetően az ismert, nálunk is mindinkább kibontakozó demográfiai változásokra is vi sszavezethető. Ezek eredményeként növekszik az úgynevezett függőségi ráta: az egy keresőre jutó munkavállalási koron kívüliek száma. Közrejátszik ebben az is, hogy folyamatosan növekszik a tudás, az oktatás és a továbbképzés jelentősége. A fejlett országok ban az ez irányú állami szerepvállalást markánsan befolyásolja az a felismerés, hogy a korösszetételt tekintve elöregedő társadalom a szellemi tőke bővítése és fejlesztése nélkül nem állhat helyt a világméretű globalizációs versenyben. A kutatások, elemzés ek, statisztikák igazolják, hogy a fejlett országok többségében a képzést és továbbképzést is felölelő jóléti szektort továbbra is meghatározó mértékben az állam finanszírozza. Ily módon ez a szektor kevésbé függ a közvetlen piaci hatásoktól, ami a nemzetg azdaság egésze szempontjából kedvező konjunktúrastabilizáló hatással is együtt jár. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Elnök Asszony! Nézzék el nekem ezt a kis kitérőt, amit azért tartottam fontosnak, élve a korábbi biztatásokkal, hogy rámutassak : a nagy közellátó rendszerek átgondolt és halaszthatatlan megújítása nálunk sem pusztán jóléti jellegű feladat, hanem egyben a társadalmi és gazdasági fejlődés sajátos biztonsági tényezője, sőt lendítő ereje is lehet. Ehhez azonban elengedhetetlen e téren is a kisebb, de hatékonyabb állam megváltozó szerepének a társadalmi és szociológiai összefüggésekkel is számoló, körültekintő tisztázása. (9.50) Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az eddigi elvi jellegű gondolataimat követően most rátérnék néhány, a költsé gvetési dokumentummal kapcsolatos gyakorlati megjegyzésre és értékelésre is. Nem gondolom, hogy hosszabban kellene ismertetnem írásos véleményünk megállapításait, ezért csak néhány lényeges tényre szeretném felhívni szíves figyelmüket, jelezve azt - és err e a későbbiekben is visszatérek , hogy a Pénzügyminisztériummal kiegyensúlyozott munkában és a pénzügyminiszter úrral is személyes kapcsolattartásban próbáltuk tisztázni azokat a kérdéseket, amelyekben az Állami Számvevőszék és a Pénzügyminisztérium közöt t vita volt, és a jövőben is ezt a gyakorlatot szeretnénk folytatni. Kedvezőnek és előremutatónak tartjuk tehát, hogy az elmúlt években kialakult kollegiális szakmai együttműködés töretlenül folytatódott. Ennek eredményeként, ahol segítő jellegű észrevétel einket munkájában menet közben érvényesíteni tudta, azt szeretném az Országgyűlésnek jelenteni, hogy a Pénzügyminisztérium megtette. Engedjék meg, hogy vázoljam azokat a kedvező és előremutató változásokat - és aztán majd azokat, amelyeket a magunk részérő l jelentős kockázatoknak tartunk , amelyek a költségvetési javaslat információs és szakmai megalapozását a korábbiakhoz képest javítják. Mindenekelőtt azt ajánlom szíves figyelmükbe, talán az Állami Számvevőszék javaslataira és az Országgyűlés véleményére is támaszkodva, hogy a pénzügyi kormányzat megfelelő rendezőelvekre és lehetőség szerint jól körülhatárolt célmeghatározásokra építette most a költségvetést, és most első ízben alkalmazott új típusú költségvetéstervezési módszert. Tehát a nullbázisú költ ségvetésre áttérés lényegileg megkezdődött, ami persze gondokat is okoz nekünk is, mert nagyon nehéz megtalálni és összehasonlítani azokat az összefüggéseket, amelyeket látnunk kell. A kormány által elindított új modell hozzájárult a körültekintő tervezésh ez, még akkor is, ha ellenőrzéseink szerint a tárcák az állami feladatok teljes körű és részletekbe menő tisztázásának hiányában nem vagy csak nagy nehézségekkel tudták megvalósítani a feladatok átgondoltabb rangsorolását, az adott mozgástéren belül az igé nyek reálisabb megítélését. Kedvezőnek értékeljük az államháztartási tartalék létrehozását, ez a szándékok szerint csökkentheti a 2005. évi költségvetési hiány esetleges elfutásának kockázatát. Megjegyezzük azonban, hogy a jelenlegi formájában a szabályozá s nem egyértelmű abban, hogy a kormány egészen pontosan mire kapna felhatalmazást.
